Lóvoda-nap, Táltos nap, Mihály-napi vásár

A Tatai és Térségbeli Lovasélet-fejlesztő Szövetség (TTLSz) 4. alkalommal rendezi meg

2012. szeptember 29-én szombaton

lovas felvonulását az „utcai lovas parádé”t, a Tatai Táltos Lovas Iskola a „Táltos nap 2012” rendezvényét. A Mihály-napi hagyományokat felelevenítve „Lóvoda-nap” címmel a TTLSz családi napot szervez az óvodák közreműködésével.

 

A nap fő célja a közösségformálás. Szülők és gyerekek együtt, óvodájukat képviselve töltik a napot, játékkal, vetélkedéssel az Esterházy-lovardában. A gyerekek a jótékonysági vásárra készített portékáikat árulják és előadják produkcióikat. A TTLSz nyíltnapot szervez az Esterházy lovardában, ahová meghív minden lovat, természetet, hagyományt és közösséget szerető embert.

 

Mihály napi vásár programja:

  • 09:00 - 14:00 A Tatai Táltos Lovas Iskola díjlovas- és díjugrató bemutatója - Lovaspálya
  • 09:30 Lovas felvonulás résztvevőinek gyülekezője a Móricz Zsigmond téren.
  • 10:00 Lovas felvonulás indul a Fekete út - Kocsi út – Kossuth tér – Rákóczi út – Hősök tere - Esterházy lovaspálya útvonalon.
  • 10:00 -14:00 Vásári forgatag - Mihálynapi vásár az óvodások áltatal készített portékákkal - Lovarda
  • 10:20 A felvonulók fogadása a lovaspályán (szünetel a lovas bemutató)
  • 10:20 Fellép a Menner Bernát Zeneiskola Fúvószenekara - Lovaspálya
  • 10:30 Ünnepi megnyitó - Lovaspálya
  • 10:45 „Céhmise” - Smudla Tamás, Csákai László
  • 11:00 Folytatódik a lovas bemutató – Lovaspálya
  • 11:00 Gyermekprogramok óvodásoknak (műhelymunka, játékos vetélkedők, mesesarok) A könyvtárból elhozott lovas könyvek nézegetése, lapozgatása, ezalatt vállalkozó szülő- ovónő mesét olvas (a palettán otthonról hozott könyv is lehet) – Lovarda
  • Hamza Viktória - lovak szabadon idomítása
  • 11:30 - 11:50 Az óvodások megmozgatása, sor- és ügyességi versenyek 1 - Lovarda
  • Western táncbemutató, élő sramlizene, gépzene - Lovarda
  • Lóanatómia - Lovaskultúra oktatóktól
  • 13:00 - 13:20 Az óvodások megmozgatása, sor- és ügyességi versenyek 2 - Lovarda
  • 14:00 - 20:00 TTLSz nyíltnap, tagtoborzó

Tata történetében már többször is jelentős szerepet játszó lovas sport és lótartás önmagában is az utókor tiszteletét és értékeinek, hagyományainak megőrzését követeli. 1880-tól rendszeresen megrendezett lófuttatásoknak köszönhetően a korszak társasági életének központjába került Tata. Az augusztusi tatai derbyk a budapesti és a bécsi versenyek mellé sorakoztak fel. 1897-ben Császári hadgyakorlatok rendeztek Tatán. A szeptember 10-én kezdődött hadgyakorlaton két hadtestben 68 860 ember és 15 073 ló vett részt. Bár ezek az adatok önmagukban is figyelemre méltóak, az eseményt igazán különlegessé a vendégei tették: Ferenc József osztrák császár és magyar király mellett II. Vilmos német császár is jelen volt a katonai manőverek megfigyelésén. Hogy milyen mértékben alakította át a városképet a lovas élet, azt szemléletesen mutatja Háry Gyula Tata térképét ábrázoló vízfestménye. A mai kertváros helyén kiterjedt versenypályákat láthatunk, de tudjuk azt is, hogy a városka élete is megváltozott.

 

Ha az évkört a mezőgazdasági munkák szempontjából két félévre, egy nyárira és egy télire bontjuk, két fordulópont adódik: Szent György és Szent Mihály napja.

• Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! – köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek, annak tudatában, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelöli.

• Egymás égi és földi megfelelői. Mindketten megküzdenek egy szörnyeteggel: György egy földi sárkánnyal, Mihály egy földön túli gonosz hatalommal. Mihálykor fordul a Zöldlombú erdő a Sárga világba, s kialakul a Természetnek számtalan varázslatos árnya, mely jósolja, mutatja, jön a lenyugvás, az elmélkedések, a befordulások ideje... az Ősz!

 

Szent Mihály napja az ősi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok. Ilyenkor szerezték be az emberek a téli holmit. Itt árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjártók, a szűrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevőket. De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje. Vigadalmakat, lakodalmakat Katalin napjáig lehetett tartani, így lett a lakodalmak őszi időszaka. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására. Az őszi időszak ’hivatalos’ kezdő- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegényetetésnek” ideje is. Erre az időszakra esik a „Vénasszonyok, vagy régebben: Szent Mihály nyara” néven ismert bágyadt fényű kellemes, langyos őszelő. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Az állattartók ilyenkor hajtották vissza a faluba a legelőre hajtott állatokat. Ez a nap, a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt.

Tata városában Mihály napján volt a juhászok ünnepélyes céhmiséje.