Tanösvény épül a Fényesen

Tata Város Önkormányzata az elmúlt év végén nyert több mint száznyolcvannégy millió forintot a KDOP-2.1.1/B-12-2012-0046 kódszámú "Ökoturisztikai tanösvény kialakítása a tatai Fényes Fürdő területén" – tárgyú pályázaton. A támogatás száz százalékos. A projekt során a Fényes-források területén ökoturisztikai fejlesztés valósul meg. Kialakításra kerülne egy tanösvény, látogató központ és kapcsolódó szolgáltatások. A projekt koordinátora, Lakos Zsuzsanna tájékoztatott, hogy a megvalósítandó tanösvény bemutatja a vizes élőhely állat- és növényvilágát.

 

Köztudott, hogy a fürdő természetvédelmi területen fekszik, melyen öt forrástóból és környezetéből 20-22 fokos, enyhén szénsavas víz tör fel. A 33 hektáros terület jó része érintetlen, azon égerláp található, illetve számos védett növény- és állatfaj él.

- Az ösvény első szakaszán, a régi medencék fölött a látogatók túravezető nélkül, kötélhídon és csónakon is közlekedhetnek. A fokozottan védett természetvédelmi terület csak vezetővel kereshető majd fel. Itt a látogatók felmehetnek a lombkorona szintjéig, ahol képet kapnak az élővilágról – mondta el Lakos Zsuzsanna.

A területen kialakítanak egy látogatóközpontot, melyben a tágabb környezet, a Ramsari-övezet nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeihez tartozó az Öreg-tó és a ferencmajori halastavak élővilágát is bemutatják. Az épület előtt egy szerkezet mutatja majd a feltörő karsztvíz nyomását. A gyerekeknek vízi játszóteret hoznak létre aranymosó tóval, vízi puskával, kötélhíddal és vízi kerékkel.

A Fényes-fürdő területén lévő földtani törésvonalakból a Gerecse hegységben összegyűlt karsztvíz tör a felszínre.

A vízhozamra jellemző volt, hogy 1886-ban az Akadémia megbízására megtervezték Budapest egy részének vízellátását a tatai források vizéből. A terv elvetésének egyik oka az volt, hogy a 20-22 fokos víz Budapestig csak 17-18 fokra hűlt volna le. A forrásokból és azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a nagyközönség számára fürdőt alakított ki. A térség szénbányászata azonban intenzív vízkiemeléssel járt, ezért az 1970-es évek elején elapadtak a források és a fürdő fúrt kútból üzemelt. A bányászat megszűnése után a források újból működnek, jelenleg napi 30 ezer köbméter víz tör a felszínre, a tavakba és környezetükbe visszatérhet a korábbi élővilág.