Tatai város-képek

Tatai város-képek címmel nyílt festménykiállítás a várban az Európa Díj átvétele alkalmából. A képek nagy része a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből származik, mely intézménynek idén januártól a város a fenntartója.

 

Az önálló tatai városkép-festészet valamikor a XIX. század végén született meg – hangzott el Kövesdi Mónika művészettörténész megnyitójában. Megtudtuk, hogy Esterházy Miklós gróf udvarában műterem működött, ahol Bécsből és Budapesteről hívott festők tevékenykedtek.

- A huszadik században a tatai városkép már önálló műfaj és néhány festő életművének is meghatározója – akik a grófi udvartól már függetlenül alkotnak – ismertette Kövesdi Mónika.

A nagyszámú közönség – köztük a testvérvárosokból érkezett vendégek – megcsodálhatta Juszkó Béla, Hessky Iván, Dobroszláv Lajos és Schadl János néhány varázslatos tatai utcarészletet vagy tájat ábrázoló festményét.

 

Juszkó Béla tatai születésű művész, aki korán elkerült innen, s legkedveltebb témája az alföldi puszta volt. Ám amikor visszatért Tatára fénytől csillogó városképeket alkotott. Hessky Iván fiatalon a Felvidékről menekült ide, s szinte kizárólag Tatát ábrázolta festményein. 1942-ben hagyta el a piarista gimnáziumot, ahol tanított, s akkor vette át helyét egy másik akvarellista, Dobroszláv Lajos. 1950-ben elbocsátották állásából, s kiszorult a művészeti közéletből, ugyanakkor az akvarellfestészet jelentette számára a menekülési lehetőséget. Sokan személyesen ismerték, alkotás közben is találkozhattak vele például a Cseke-tó partján. Schadl Jánost az avantgárd ihlette, Kassák Lajos tanítványa volt, ám miután Tatán telepedett le, haláláig itt alkotott.

- A képek elmondják, hogy mit jelentett a művészeknek Tata: kivétel nélkül mindegyik ragyog – emelte ki Kövesdi Mónika.

 

A tárlat szeptember végéig látogatható a vár emeleti kiállítótermében.