Egymás mellett, egyenlő minőségben és rangban

Stingl Gellért olvasónk érdekes témával kereste meg szerkesztőségünket. Arra kért bennünket, hogy hozzunk helyre egy olyan történeti tényt, amely a valóságot fedi. Arról van szó, hogy annak idején, a Tatán élő üknagyapja, Stingl Vince alapította meg a Herendi Porcelángyárat, és nem a szintén tatai Farkasházy Fischer Mór, bár neki is elévülhetetlen érdemei vannak a világhírű porcelán kikísérletezésében.

 

Stingl Gellért egy csomagnyi iratot tett elénk, amelyek bizonyítják, hogy valóban az üknagypapája volt a herendi alapok letéteményese. Érdekes a történet. Stingl Vince 1796-ban Sopronban született, 23 éves korában került Tatára, ahol a tatai Schlögel-gyár műszaki vezetője, majd az üzem bérbevevője lett, ahol a kőedénygyártás megvalósításával próbálkozott. Ebbe minden vagyonát beleölte, tönkre is ment, elhagyta Tatát és 1825-ben Herenden telepedett le, ahol kölcsönökből egy év múlva megalapította a Herendi Porcelángyárat, ahol a kőedény és kerámia mellett már a nemes porcelán előállításával is próbálkozott. Tőke hiányában a tatai Fischer Mórral társult 1839-ben. A gyár akkoriban még kőedénygyártással valamint porcelán előállítási kísérletekkel foglalkozott. Fischer egy év múlva, 1840-től egyedüli tulajdonosa lett a manufaktúrának. Egy év alatt felépítette a herendi gyár épületeit és a gyártáshoz szükséges legfontosabb berendezéseket, a tüzelőszert, a szükséges nyersanyag nagy részét pedig Herend vidéke szolgáltatta. Ekkor 54 porcelánfestőt, köztük számtalan külföldit alkalmaztak a művészi és üzleti siker érdekében. Miután sikerült megfelelő keményporcelánt előállítani, a tökéletesség és a minőség a herendi porcelángyártás védjegyévé vált. Ezzel európai hírnévre tett szert Herend.

 

Ahogy Simon Magdolna, a Herendi Porcelánmúzeum igazgatója mondta:

„A herendi manufaktúra alapítása egyértelműen az azóta méltatlanul elfelejtett Stingl Vince nevéhez fűződik. Ezt fontos elmondani a történeti hitelesség szempontjából. Tata híres szülötte, Ficher Mór viszont végigvitte azt, ami Stingl Vincének anyagiak hiányában nem sikerült.” 1939-ben megvette Stingl Vincétől a manufaktúrát, a Farkasházy előnevet (a tatai szülőház – Wolfhaus – és apja után a Farkasházy nevet választotta) és a nemesi rangot 1865-ben kapta I. Ferenc Józseftől a porcelángyártásban elért eredményeiért. – 1996-ban a Herendi Porcelángyár Múzeuma előtti téren két bronzportrét is felavattak. Stingl Vincéét és Farkasházy Fischer Mórét. Két szobor áll egymás mellett, és ez így van rendjén – mondta búcsúzóul Stingl Gellért.

A herendi porcelán, mint minőségi fogalom kialakításához ez a két név egyaránt kapcsolódik. Nem képzelhető el az egyik a másik nélkül. Ezért áll egymás mellett kettejük szobra, egyenlő minőségben és rangban.

 

 

 

 

 

Több évtizedes művészettörténeti kutatás után tisztázódtak a Herendi porcelángyár alapításának körülményei. A kutatás végeredménye: a porcelángyár alapítása Stingl Vince nevéhez fűződik, Farkasházy Fischer Mór pedig a porcelángyártás megteremtője és továbbfejlesztője volt.