Hogyan tovább a visszatérő forrásokkal?

A visszatérő források, vizek témájában rendeztek szakmai konferenciát a városházán, ahol nemcsak a tatai, hanem más dunántúli tapasztalatokat is megosztottak egymással a résztvevők.

 

Az 1950-es évekig bőségesen csobogó tatai források elapadását követően először 2001 körül fakadt újra a Fényes-fürdőn a Katonai forrástó. Később folyamatosan tértek vissza a vizek, 2007-ben forrás munkacsoportot hozott létre az önkormányzat ezek tanulmányozására.

- Mára már elsősorban aggodalom, s csak másodsorban öröm az újrafakadás a tataiak számára – ezt már Michl József polgármester említette köszöntőjében. Hozzátette, hogy azon munkálkodnak, hogy a helyiek biztonságban érezhessék magukat, s a város is hasznosítani tudja ezt a fajta természeti kincset.

 

Bencsik János országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: veszély és lehetőség egyben a források újbóli megjelenése.

Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ földtani és geofizikai intézetének igazgatóhelyetteseként maga is komolyan foglalkozott a témával. Mint mondta, a kutatások alapján a karsztvíz szintje az egyensúlyi szint beálltáig, 2018-ig további 2 méterrel emelkedhet. A legsérülékenyebbek a Május 1. úti iparosított technológiával épült, valamint Tóváros északi részének lakóépületei. A legsürgetőbb teendők közé tartozik egy egységes adatbázis kialakítása, a kritikus infrastruktúra állapotának felmérése, egységes monitoring rendszer felállítása.

A visszatérő forrásokat részletesen Horváthy Lóránt, az önkormányzat pénzügyi és városfejlesztési bizottságának elnöke mutatta be. Mint mondta, tíz év alatt csaknem húsz méterrel nőtt a karsztvíz-szint a városban. A Fényes-fürdőn jelenleg naponta 22 560 köbméter a források vízhozama, ennek hatvan százalékát a Katonai-tó hozza. A források fenntartható hasznosításáról Selmeczi Pál, a földtani és geofizikai intézet munkatársa tartott előadást.