Vízi paradicsommá válik a Réti-tó

Városunkban már az év elején sorra indulnak a nagy projektek. Ezek közé tartozik a Réti-tavak egyikének, az úgynevezett 8. számúnak a rehabilitációja. Mindez 286 millió forintos pályázati pénzből valósul meg, amelynek 99 százaléka uniós támogatás. 271 hektár kiterjedésű területet kell rendbe hozni.

 

Már régi terv volt, hogy a tatai önkormányzat újra természetes vízi élőhellyé varázsolja a 22 hektáros kiszáradt halastavat. A tó mára kiszáradt, eliszapolódott, azonban sűrű nádas borítja, ezért madárvilágban igen gazdag.

Ahhoz, hogy újra természetes vízi élőhely legyen a Réti-tó, igen kemény és költséges munkára van szükség. Százezer köbméter iszap száraz kotrását kell elvégezni, és abból két fészkelő szigetet létrehozni a vízi madaraknak. Még arra is marad az iszapból, hogy a tó egy részén megerősítsék a gátat. Ezzel a megoldással az elgyékényesedés megszűnik, a nádas új életre kel. Mintegy húsz hektáros vízfelület jön majd létre, és a tóban nem lesz haltenyésztés, vagy halászati tevékenység.

A tatai Réti-halastavak az Esterházyak tulajdonában létesült még 1896-ban. Azelőtt hatalmas nádasok, mocsarak húzódtak végig Tata területén, egészen a Dunáig. Ezt a nagy lápvidéket az Által-ér és a helyi források táplálták. Ezek a bővizű langyos források naponta akár 130 ezer köbméter kristálytiszta vizet adtak. A területet 1747-ben Mikovényi Sámuel tervei alapján lecsapolták. A tórendszer 9 jellegzetes síkvidéki körtöltéses halastóból áll, összterülete 65 hektár.

 

Péntek Sándor

 

(fotó: Izsáki Zsuzsanna)