Az első hazai kegyeleti erdő Agostyánban

Változóban van a temetkezési kultúra, az elmúlt években újfajta szokások is divatba jöttek, ám ezek elterjedésének oka többnyire az, hogy pénztárca-kímélők. Ilyen, mégis méltóságteljes, egyedi és személyre szóló a hamvak emlékerdőben való elhelyezése. Magyarországon az első kegyeleti erdőt az agostyáni ökofaluban hozzák létre.

 

Mit is jelent ez? Az erdő üzemeltetőjével, Czumpf Attilával beszélgettünk. Az elhunyt hamvait egy biológiai úton lebomló, környezetbarát urnában egy erdei fa gyökérzónájában helyezik el. A nevét egy időjárásálló lapocskára írják a fa törzsére. A szertartás ugyanúgy történhet, mint a hagyományos temetkezésnél.

- A környezettudatosabb országokban már régóta alkalmazott alternatíva az, de az ősi magyar szokásoktól sem idegen. A Tata szomszédságában fekvő baji Öreg kovács-hegyen levő Árpád-kori körtemplom maradványainak fellelésekor hozzá kapcsolódó temetőt is találtak háromszáz sírral. Az ökofaluban egy ilyen középkori települést alakítottunk ki és ennek a templomnak a hű mását rekonstruáljuk. Az emlékerdő az örök körforgást szimbolizálja, megtestesíti mindazt, amire az ember vágyik: békét, nyugalmat, harmóniát – mondta Czumpf Attila. Az erdőben az érdeklődők maguk választhatják ki, milyen fához kívánják elhunyt szeretteik hamvát elhelyezni. A fák tele vannak élettel, magát az életet jelentik. A terület még az Esterházy család idejében közbirtokossági erdő volt, rendkívüli fafaj-gazdagság jellemzi, még háromszáz éves fák is előfordulnak.

- Megkerestük a kegyeleti szolgáltatókat, akik közreműködnek a temetés lebonyolításában. Az erdei búcsúztatás is méltóságteljes és akár 99 évre rendelkezési jogot lehet váltani. Mindenkinek lehetősége van a személyiségéhez leginkább illő fát választani, s ízléses ravatali dekorációt, természetközeli koszorúkat hozni – fejtette ki Czumpf Attila, s egy rövid érdekességet is megosztott velünk:

- Sok évvel ezelőtt, amikor még ment a rádióban a Szabó család, megkeresett az írója, Bakonyi Péter. Azt kérte, hogy a történet egyik szereplőjét – aki éppen akkor hunyt el – itt Agostyánban temethessék el ökospirituális körülmények között. És így is történt, el is hangzott a rádiójátékban.