"Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe"

Március 15-én, nemzeti ünnepünkön három helyszínen emlékeztek a tataiak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.

Az ünnepség első állomása annak a Mansbarth Antalnak egykori szülőházánál volt, aki Csákberényben volt katolikus pap, s református lekésztársával, Szikszai Jánossal együtt templomában kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását. Ezért Haynau parancsára mindkettőjüket kivégezték. A táblánál Szalai Gábor, a kapucinus templom plébánosa mondott áldást. Sokan elhelyezték koszorúikat is a táblánál, elsőként Mikesy György, Mansbarth Auntal testvérének dédunokája. Majd lovasok és dobszó kíséretében vonultak át Hamary Dániel szülőházához. Hamary részt vett a március 15-i pesti eseményekben. Ott volt a 12 pont proklamálásánál és Táncsics kiszabadításánál is. Később a tatai nemzetőrséghez csatlakozott. A forradalom leverése után orvosként praktizált Tatán. Az események a várudvaron álló emlékoszlopnál folytatódtak. Itt dr. Kancz Csaba kormánymegbízott mondott beszédet, majd sokan koszorút helyeztek el Gyulaváry Pál szobrászművész alkotásánál. A Szózat zárta az ünnepséget.