Michl József

E-mail: 

polgarmester kukac tata pont hu

Ma, amikor fogadalmat tettünk arra, hogy minden erőfeszítésünkkel azon leszünk, hogy lakóhelyünket jobb otthonná tegyük a következő évek során, nem könnyű munkát vállaltunk.
Minden jelzés szerint a magyar gazdaság ugyan fejlődik, de az államháztartás nagy bajban van. Mi pedig az államháztartástól nagyon függünk - a legtöbb általunk fenntartott intézmény normatívája, költségvetése kapcsán is. Elszomorító volt hivatalom átvételét követő napokban már olyan minisztériumi levelet olvasni, amiben pályázat címen 1 vagy 2 millió forintot adnának megszüntetett ágyanként a kórházunknak.

Polgármesteri programom lényegét az a megállapítás adja, amely úgy szól, hogy az ember közösségi lény, a Teremtő egymásnak adott bennünket, még akkor is, ha ezt sokszor nehéz elviselni és elfogadni. Olyan korban élünk, amikor sok minden és sok mindenki arra kényszerít, hogy szerezzünk és elvegyünk. Sokkal kevesebb szó esik és ha esik, akkor is csak kampányszerűen arról, hogy az ember életét az teszi teljessé, ha alapmagatartása az adás, a szolgálat és az ezt segítő alázat. A mi tatai közösségi életünk attól lehet más, hogy nem csak gazdasági életünk fellendítésén dolgozunk, hanem az itt élő emberek közösséggé alakításában is segítünk. Egymásra vagyunk utalva. Mi tataiak tehetjük csak jobbá itt Tatán is az életünket, helyettünk senki nem fogja megtenni. Magyary Zoltán 1938-ban írt Mi lesz Tatatóvárosból? című írásában foglalta össze, mit kell tennie a városnak a fejlődéséért. Ezt az írást a következőkkel fejezte be:

"A tataiaknak az uradalommal szemben való politikájában gyakran megnyilvánul egy feltűnő ellentmondás: nem csak múltbéli tapasztalataiknál, hanem a hitbizomány mostani közismert anyagi nehézségeinél fogva is nyilvánvaló, hogy hitbizománytól mit sem várhatnak, mégis sokszor vannak, akik az egyes határozatok meghozatalánál főszempontnak azt tekintik, hogy a község az uraság bőkezűségére érdemtelenné váljék. Ez a magatartás nélkülözi az őszinteséget és feláldozza a közösség érdekeit.

A község érdekeinek megfelelő, egyedül helyes politika a mai világáramlatok mellett és a titkos választójog korában csak az lehet, ha a 12.000 magyar öntudatos szilárdsággal és nyugodt méltósággal melléktekintetek nélkül megállapítja azt, ami az egyesítés után a község fejlődésének érdeke és azt a hitbizománnyal szemben nyíltan kívánja s megvalósítására a vármegye és a kormány támogatását hivatalos előterjesztéssel, politikai befolyással és a sajtó eszközeivel sürgeti. Ha 12.000 magyar ilyen jogos ügyben összetart, épp úgy el fogja érni Tatatóváros felszabadítását és biztosítani fellendülését, mint ahogyan belső igazságnál fogva győzedelmeskedett az egyesítés ügye is."

Magyary Zoltán Tata és Tóváros, mint két külön település egyesítését üdvözölte és ebben látta az esélyét a növekedésnek, a fellendülésnek. Polgármesteri programom lényegét az alkotja, hogy Tata városközösséggé alakulásának a hátterét, és alapját megteremtsük, és ami a legfontosabb: közösen! Mindannyian Tata képviselői vagyunk, a közakaratából! Ezért hívok mindenkit, hogy vegyen részt a Magyary tervünk kidolgozásában, amely foglalja magába Tata következő félévszázados fejlődésének nemcsak az irányát, hanem minél konkrétabb céljait is. A modern közigazgatás megalapozójának Magyary Zoltánnak a segítségül hívása legyen a biztosítéka annak, hogy a mindannyiunk által tisztelt tudós iránymutatásaival tudunk közösen a jó cél érdekében dolgozni. Ezért is ragaszkodom ahhoz, hogy az ellenzék is ki tudja venni részét ebből a munkából, végezhessenek hasznos munkát a testületben. Ezt bizonyítandó látják el a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöki tisztét, ezzel munkánk jogi és pénzügyi ellenőrzését. Ez kell, hogy legyen a mi munkánk egyik minőségbiztosítása.

Amikor az ember elfordulva a szellemi valóságtól csak a technika, a pénz és a gazdaság világában keresi a helyét, akkor nagy ütemben szokott veszíteni emberségéből is. Mi itt Tatán egy másik útra vállalkozunk, arra, hogy minden erőnkkel segítsük az itt élő embert is, emberként, polgárként való életét. Nem elődeinktől örökségül, hanem unokáinktól kölcsönbe kaptuk ezt a földet. Így kell tehát gondoskodnunk róla. Ezért nem mindegy, hogy mi lesz természeti kincseinkkel, épített örökségünkkel, közös javainkkal. Ezért tekintek mindent párhuzamosan elsődlegesnek a gazdaság fejlesztésével, vagyis egyenrangúnak, ami nevelés, iskola, kultúra, szociálpolitika és egészségügy.

Tisztelt Képviselőtestület! Kötelező minden újonnan megválasztott testületnek letennie a ciklusra szóló gazdasági programját a törvényi előírásoknak megfelelően. Ezt mi is meg fogjuk tenni. Ebben a programban is meg fog már jelenni az a szemlélet, amit fentebb elmondtam. Az a szemlélet, hogy a tisztességes munkából lehet csak növekedés, városi szinten is és családjainkban is ezért is mindent megteszünk a munkahelyteremtés segítésére, mert az segít a városnak és segít a családnak is a növekedésben.

Az intézményeink biztonságos működéséhez szükséges támogatás folyamatos megszerzése és biztosítása a másik olyan központi kérdés ami a létünk alapja. És természetesen a város egésze számára a közjó - minél több területen történő érvényesítése -amire ma esküt tettünk.

Végezetül, mint keresztény ember a szentágostoni gondolattal kívánok mindannyiunknak jó együttműködést: "A szükséges dolgokban az egység, a kétesekben a szabadság, mindenekben a szeretet." - ez vezessen bennünket!