Puhl Aladárra, Tata építészére emlékeztek a Városházán

A Tatai Helytörténeti Egyesület a Kuny Domokos Múzeummal közösen "Város születik" címmel az ősz folyamán több rendezvényt is szervez az 1938-as városegyesítésre emlékezve, az esemény 80. évfordulója alkalmából.

Tata és Tóváros egyesítését számos sikertelen küzdelem előzte meg. A sajtóban ugyan többször helyet kapott az egyesítés gondolata, de 1923-ban, majd 1925-ben is kudarccal végződtek a próbálkozások. Az egyesítés kezdeményezője, szervezője, a tatai születésű tudós, a járás kutatója, a Közigazgatási Intézet igazgatója, Magyary Zoltán volt, aki számos fórumon hangoztatta véleményét, például 1936 februárjában és márciusában is többhasábos cikkben érvelt az egyesítés mellett Komárom és Esztergom vármegye lapjában. Mindkét község képviselő-testülete az egyesítés ellen foglalt állást, a vármegyei kisgyűlés azonban kérelmet nyújtott be a belügyminiszterhez az egyesítés érdekében. A miniszter ilyen előzmények ellenére 1937. novemberében elrendelte az egyesítést, melynek végrehajtására 1938. június elsejéig adott határidőt. Május 22-én megválasztották az új képviseleti tagokat és elöljárókat, ezzel létrejött az új egyesített nagyközség, akkori nevén Tatatóváros, mely később változott Tatára.

A 80. évforduló alkalmából szervezett rendezvények sorában október 11-én a Városháza dísztermében Puhl Aladárról, a város építészéről, többek között a Söréttorony tervezőjéről tartott előadást dr. Kis Tiborné. A Helytörténeti Egyesület elnöke elmondta: - A 130 éve született Puhl Aladárnak óriási szerepe volt városunk fejlődésében. Legnagyobb mérnöki munkája a Fellner Jakab Kilátóhoz fűződik, hiszen ő tervezte és irányította az építkezést. Szintén a nevéhez fűződik a Forrásház, a bőrgyár emeleti ráépítése, a Kapucinus Rendház emeleti ráépítése és a toldalék épületek kialakítása. Sokoldalú tevékenységét jellemzi, hogy többek között Puhl Aladár tervezte a várárok zsiliprendszerét, szerepet játszott területrendezési feladatokban, utcák kijelölésében, parcellázásokban, és a bíróságok is gyakran kikérték szakmai véleményét.

Az előadást követően a Fischer-házban képzőművészeti kiállítás nyílt, mely a korszak városképét mutatja be, a kor festőinek szemével. A "Tatai városképek a két világháború között" című kiállítást Kövesdi Mónika nyitotta meg. A művészettörténész a helyszínen úgy nyilatkozott: - A kiállítás darabjai Tata gazdag művészettörténeti múltjából a városegyesítés időszakának hűséges megörökítői. A tárlaton az érdeklődők olyan képeket láthatnak, amelyeken a helyi festők Tata és Tóváros utcáit, a jellegzetes helyszíneket jelenítették meg. A kiállított anyag művészi és történeti szempontból is egyaránt nagyon értékes – mondta Kövesdi Mónika, hozzátéve, hogy a festmények részben a Kuny Domokos Múzeum tulajdonából származnak, részben pedig magántulajdonban vannak.

A kiállítás a Városháza nyitvatartási idejében egészen karácsonyig látogatható.