Helyi iparűzési adó

Ügyleírás:

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). 

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adó alanya a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység akkor is, ha a vállalkozó bármely - előzőekben nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenység végzése utáni adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani.

Az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértékét Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2014.(XI.28.) a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza: https://tata.hu/13959/24_2014_xi_28_onkormanyzati_rendelete_a_helyi_iparuzesi_adorol

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.  

Az adóalapja általános esetben az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján mentes az adó alól:

  • a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint a társaság és az elővállalkozás projekttársasága,
  • a beszerző, értékesítő szövetkezet,

A helyi iparűzési adóról szóló 14/2014. (VI.2.) önkormányzati rendelet alapján mentes az adó alól:

  • Mentes az adó alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. szabályai alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 M Ft-ot.

Bejelentkezési kötelezettség. Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Így ezekben az esetekben a bejelentkezési kötelezettségét a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. Az adózó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről külön bejelentést tehet.

Bevallási kötelezettség. Az adót, - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).

Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik –

  • az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig,
  • az adóelőleg-kiegészítéséről az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig kell az adóbevallást teljesíteni.

Adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés:

A helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó, aki/amely az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig (március 15.), valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig (szeptember 15.) fizeti meg. Az adóelőleg-kiegészítés összegét az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig, a megfizetett adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (május 31.) fizeti meg.

Az adózó az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenysége utáni adót a tevékenység befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Szükséges mellékletek/okiratok: Bejelentkezési adatlap, bevallás, meghatalmazás.
Benyújtás formája és módja:

A bevallás, bejelentkezés benyújtható:

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Ügyintézési határidő és díja:

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adatbejelentés az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Alkalmazott jogszabályok:
  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
  • Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
  • Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
  • Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
  • Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
    Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet
  • Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról
Kézbesítés: Az iparűzési adó önadózáson alapuló adónem, így az iparűzési adó kapcsán döntés, határozat – határidőben történt teljesítések esetén - nem készül. Az adózó - a törvényi előírásoknak megfelelően - folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.