A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

Elhunyt Fasching Sándor

Elhunyt Fasching Sándor, a Történelmi Igazságtétel Bizottság tatai tagozatának elnöke, a tatai Zsigmond Király Díj „A magyar szabadságért 1956-2006” fokozatának kitüntetettje.

Fasching Sándor 1940. szeptember 20-án született Tatán. Általános iskolai tanulmányait a II. számú (ma Vaszary János) általános iskolában végezte, majd az esztergomi gépipari technikum tanulója lett.

1956. október 26-án, a forradalmi eseményekre tekintettel az iskola hazaküldte a diákokat. Fasching Sándor éppen akkor érkezett vissza Tatára, amikor a felkelők nekifogtak a tóvárosi szovjet emlékmű lerombolásának. Ebben ő is segédkezett, majd hazaindult, a Baji út felé. A Kristály szálló felől lövések fogadták, ezért bemenekült a rendőrség épületébe, ahol végül őt is elérte a Korbely János katonatiszt által vezényelt sortűz. A tüdejét és a lábát érték a golyók. Először halottnak hitték, majd amikor mégis életjelet adott, egy mentőautó felvette és a tatai kórházba szállította. Itt azonban csak a lábát tudták megműteni.

A családja a Vöröskereszt segítségével Bécsbe szállíttatta, ahol további műtéteken esett át. Két és fél hónap elteltével, mert erős honvágya volt, hazakéredzkedett. A határig osztrák mentő vitte. Onnan a magyarok nem Tatára, hanem Budapestre szállították a Korányi kórházba. Innen ismét a családja segítségével sikerült visszatérnie Tatára. A kórház ideg- és elmeosztályán kapott menedéket, de végül rátaláltak, és a rendőrségre vitték. Azért keresték, mert szerepelt a tóvárosi emlékmű lerombolásáról Guranits János által készített fényképeken.

A rendőrségen súlyosan bántalmazták, majd Budapestre szállították. 18 hónap börtönbüntetésre ítélték, amelyet Márianosztrán töltött le. Szabadon engedése után hetente többször jelentkeznie kellett a rendőrségen. Tanulmányait nem folytathatta, munkát is nehezen szerzett magának. Végül Győrben kapott telefonszerelői állást, egy osztálytársa segítségével. Az állami ünnepek környékén évekig őt is „begyűjtötték”, elvitték egy-egy hétre, nehogy rendszerellenes szervezkedésbe kezdjen.

A rendszerváltást követően a Történelmi Igazságtétel Bizottság tatai tagozatának tagja, majd később elnöke és az országos szervezet elnökségi tagja lett. A forradalom ötvenedik évfordulóján Tata Város Önkormányzata a Zsigmond Király Díj „A magyar szabadságért 1956-2006” fokozata kitüntetésben részesítette. 2007-ben 1956-os Emlékérem kitüntetést vehetett át a köztársasági elnöktől.

Szerény, közvetlen és elkötelezett ember volt, aki sokat tett az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének őrzéséért. 2019-ben is találkozhattunk vele a Vaszary János Általános Iskolában, a kopjafánál és a körforgalomnál rendezett megemlékezéseken.

Fájó szívvel búcsúzunk tőle, Tata Város Önkormányzata mély részvéttel osztozik a család fájdalmában.

Végső búcsúztatására 2019 december 20-án 10:00 órakor kerül sor Tatán, a Környei úti temetőben.