A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

II/3. A megérkezés helyei, tematikus útvonalak program

Információs pavilonok, a megérkezés helyei a történelmi városmagokba, városi „állomások”, egy-egy adott témához kapcsolódó útvonalak létrehozása

„Távoli érkezési pontok” a főútvonalak felől:

  • az M1-es autópálya felől Tata első érintése a remeteségpusztai benzinkút, ahol egy részletes ismertető táblát kell kihelyezni, amely Tata látványosságait, műemlékeit, természeti értékeit sokoldalúan bemutatja;
  • az M1-es autópálya tatai lehajtójánál az első körforgalom után található egy térkép, amelyet célszerű volna a Remeteségpusztai ismertető táblával egyező módon kialakítani;
  • az 1-es főútvonalról a Vértesszőlősi út felől az Öreg-tó első feltárulási pontja az Építők parkja, itt lehetne egy megállási helyet létesíteni az előzőekkel azonos kialakítással;
  • a város bacsó béla úti „bejáratánál” szintén szükség van ismertető tábla elhelyezésére
  • a nagy vasútállomás
  • tóvárosi vasútállomás
  • a Tata „holdudvarának” számító Agostyán is távoli érkezési pont: a Gerecse nyugati kapuja, ez a szelíd, vagy zöldturizmus kiindulási pontja, egyben zarándokútvonal rtésze (Via Margaritarum).

A tóvárosi vasútállomáshoz közel van pl. a Cseke-tó és az Angolkert, amelyekre már a vasútállomáson fel kell hívni a figyelmet. Közvetlen közelében helyezkedik el a Pezsgőgyár műemléki együttese, amelynek hasznosítása közcélú, közhasznú lehet.

Mindegyik esetben egy erős jellel kell felhívni a figyelmet a bemutató táblára. A kialakításnál gondolni kell az autósokra, kerékpárosokra és gyalogosokra egyaránt – a parkosított környezetben esztétikus parkolót és a város által felajánlott „ingyen kölcsönözhető” kerékpárokat lehetne tárolni. Egy kis térszituációt kell ezeken a helyeken kialakítani, ahol a jól láthatóságot tartjuk szemelőtt.

A városközponthoz vezető „közeli érkezési pontok” között lehetnek:

  • a Komáromi utca – Május 1. út sarok, azaz a Kossuth térhez és plébániatemplomhoz vezető út;
  • a Kodály tér
  • Országgyűlés tér

Az Öreg-tóhoz és a Cseke-tóhoz vezető közeli érkezési pontok: az Öregtó Tata könnyebben feltárulkozó természeti csodája, a Cseke-tó és a körülötte fekvő Angolkert viszont rejtettebb kincse. Van egy pont, ahol mindkettő megközelítési iránya megjelölhető: a Kodály Zoltán tér torkolata az Ady Endre utca és a Hattyúliget utca kereszteződésében.

A Kodály téren és a Komáromi utcai útkereszteződésnél javasoljuk az információs pavilonok elhelyezését. Ezek közül a Kodály téri Tata természeti kincseire, a Komáromi utca kereszteződésében lévő pedig az épített örökségre hívná fel a figyelmet.

A város „stációi” – tematikus útvonalak

A következő tematikus útvonalakat javasoljuk kialakítani: a tatai élővizek útja, a tatai zöld út, a tatai barokk út, és a tatai malmok útja. Az egyes utak útvonalait és állomásait meg kell jelölni és összefüggő útvonalakká szervezni. Az egyes útvonalakon belül további kisebb ösvények is kialakíthatók. Az egyes útvonalak:

A tatai élővizek útja

Az út alapköre az Öreg-tó körüli kb. 7 km-es útvonal, mely nagyjából kiépített. Rendkívül változatos útvonal, amely mentén természetes módon találkozik egymással a sűrű városi környezet és a vadon. A vizek, partok, műtárgyak egyes sajátosságait állomásokként megjelöljük. Erre az útvonalra csatlakozik délkeleti irányban az által-éri Derítő-tó környezete a horgásztanyáig. Az Öreg-tótól a Kodály téren át a Hattyúliget utcán keresztül nagyon fontos fő kiágazás a Cseke-tó, amelyet körül is tudunk járni. Az Öreg-tótól a Várkanyarban lévő Nepomuki Szt. János szobortól indul északi irányba az által-ér melletti Fényes fasor, amely az újra életre kelő Fényesforrásokhoz és strandfürdőhöz vezet.

A tatai zöld út

Ennek gerince egybeesik a tatai élővizek útjával. Felvezetjük a Kálváriadombra és dél felé Remeteség-pusztára.

A tatai élővizek útjáról és a tatai zöld útról helyi civil szervezetekkel karöltve fényképekkel illusztrált térképet és leírást készítünk. A fontosabb helyek megjelölésére 2007/2008-ban tanulmányterv készül, majd a fokozatos bővítés, kiépítés következik az elkövetkező időszakban – szintén az ezzel a témával foglalkozó civil szervezetekkel együttműködve.

A tatai barokk út

A tatai barokk út Tata óvárosában húzódik, kiindulópontja a tatai Kossuth tér, amelyet számos barokk ház szegélyez. További lehetséges útvonala, illetve állomásai: a Szent Kereszt templom – Fellner Jakab szobra; a Kocsi utca barokk épületei; a Fazekas utca – Kőfaragó ház; a Kálvária-domb a Kálvária kápolnával és a Kálvária szoborcsoporttal; a piarista rendház; az Esterházy-kastély, kitérővel a lovardához; a Hajdú utca – Rákóczi út – Malom köz közötti „intéző ház”; vissza a Hajdú utca – Fürdő utcán át a Kossuth térre (barokk eredetű épületek). A tatai barokk út minden fő látnivalóját táblákkal jelöljük meg. A barokk utat az utcaburkolásban, mikroarchitektúrában, a parkosításban és a növénytelepítésben is megjelenítjük. Ebbe a tevékenységbe is bevonjuk a helyi civil szervezeteket, vállalkozókat. A tóvárosi barokk emlékeket a malmok útjánál mutathatjuk be.

A tatai vízimalmok útja

Tata és Tóváros egyik legjelentősebb gazdaságtörténeti, kultúrtörténeti, építészeti emlék együttese a vízimalmok láncolata. A tatai vízimalmok útja azokat a vízfolyásokat követi, amelyek mentén e malmok épültek. Az útvonalba bevonjuk azokat a barokk és egyéb építészeti emlékeket, amelyek az útvonal közelében helyezkednek el.

A tatai vízimalmok útja a Cseke-tótól indulna. Az Öreg-tó felé vezető vízfolyás mellett elhelyezkedő malmokat érintené, az itt látható egyéb jellegzetes tóvárosi emlékkel együtt (pl. Kiskastély, Pálmaház, műbarlangok, műromok, Kristály-fürdő). A levezető vízfolyás mellett a következő malmok találhatók: első állomás a Jenő-malom, amelyben új attrakciót jelentene a malmokat „működés közben” bemutató makettváros kialakítása, hiszen Tata egyik vonzereje a sok tó, a feltörő vizek és a hozzájuk kapcsolódó műemlék építmények, a tatai vízimalmok. Rövid távon a meglévő össze malom helyrehozatala, rekonstrukciója, változatos hasznosítása nem reális, de fokozatosan lehetséges. Ezeknek a bemutatása, működő malom makettek formájában országos szinten is kuriózum lenne.

A sor folytatódik a Kása-, Sándor-, Miklós-malommal. A malmok útja a Kodály téri malom-együttessel folytatódik: Czégényi-malom, Tóvárosi-malom, Gyári-malom. innen halad tovább a malomsor a Malom-árok mellett még a városon belül: Pötörke-malom, József-malom, Nepomucenus-malom. Ettől a malomsortól ágazik le a Kapucinus templom és az Országgyűlés téri Harangláb irányába az útvonal. A folytatás kilép a tömör várostestből, hosszabb sétával érhető el a Malom-árok melletti Deszkametsző-és a berta-malom. Az által-eret kísérő védett fasor sétányában érkezünk vissza a városközpontba, ahol a Vár mellett található az egyik legértékesebb tatai malom: a Cifra-malom.

Az útvonalhoz tartozó épületeket – a tulajdonostól függetlenül – felméretjük, elvi hasznosítási terveket készítünk rájuk, amelyet a tulajdonosokkal, és ahol kell, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen igyekszünk pontosítani, és átépítésüket, rekonstrukciójukat megvalósítani. Mindenképpen arra törekszünk, hogy a malmok működőképességét helyreállítsuk. Ahol lehet, a bemutató, üzemszerű működést célozzuk meg. A malmok kiállító, közösségi, vendéglátó, turisztikai, művészeti központokként funkcionálhatnak. Ezzel az egyedülálló malomegyüttessel Tata különleges vonzerejét tárjuk fel, erősítjük meg.

A tematikus útvonalak melletti közterületeket az illető emlékegyüttes méltó megjelenítését szem előtt tartva alakítjuk ki. Az útvonalakhoz kapcsolódó információs rendszerre pályázatot írunk ki, erre európai uniós pályázatban való részvételt is tervezünk.

Érdekes felvetés a malmok és a Tatát körülvevő tájhasználat alapján a kenyér útja. A tatai – de általában a mai – gyerekek nem látják a kenyér útját, onnét kezdve, hogy a gabonát szántóföldön termesztik, a molnárok a malomban őrlik és pékek sütik, ez egy ösztönösen adódó gazdasági és egyben kulturális útvonal. Egy olyan képzési program lehetne ebből, amit a „terepen” és az iskolában végig tudnának járni.

Ehhez kapcsolódó ötlet az évente megrendezendő Molnár Napok, amikor nem csupán a malmok útját járjuk végig, de a gasztronómiát, a gabonaőrlés során születő termékek bemutatóját is meg lehet szervezni.

Tata „imázsa”

A négy tematikus útvonalra alapozva lehetne Tata „imázsát” (azaz a városról a nagyközönség köreiben kialakítani szándékozott képet) építeni. Az útvonalak legjellegzetesebb elemeinek felhasználásával plakátokat, naptárokat lehetne készíteni – folytatva a korábbi példákat – (pl. Tata madártávlatból; a régi Tata; Tata vizei; az élővizek városa; Tata parkjai, kertjei; tatai zöld táj; Tata, a barokk város; Tata, a malmok városa). Ezeknek a kiadványoknak a kiadását civil szervezetek közreműködésével kívánjuk megszervezni, lebonyolítani, sőt a kiadványok terjesztésében is számítunk a közreműködésükre.