A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

II/6. Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert alközpontjainak kialakítása program

A helyi kötődések, identitás erősítése

Mindegyik kertvárosi jellegű városrész már jelenleg is – a város egészében való elhelyezkedése, sajátos és egységes építészeti karaktere révén – sajátos identitással bír. Ezt kívánjuk erősíteni elsősorban kis alközpontotok kialakításával. Ez számos elemet – intézményt, közterületi-kertészeti kialakítást, művészeti alkotást, találkozási helyet, közlekedési csomópontot stb. – jelenthet. A külső városrészek továbbfejlesztését lényeges feladatnak tartjuk, annak érdekében, hogy az itt élők számára nyugodt, komfortosabb környezet alakuljon itt is ki.

E városrészi alközpontok kialakítására a helyi közösségek bevonásával – helyi közvélemény kutatásra támaszkodva – építészeti és környezetalakítási ötletpályázat kiírását tervezzük, és az alközpontok kiépítését fokozatosan megvalósítjuk.

Kertváros

Kertváros a Vértesszőlősi út és a vasút közötti területen, a Cseke-tó és Angolkerttől délre terül el. Fontos helyszín, amely alközpont kialakítására, továbbfejlesztésére alkalmas: a tóvároskerti vasúti megálló. Ezen a helyen a „távoli érkezési pont”-nál kifejtettek már bírnak térképző funkcióval, ez egészülhet ki olyan közfunkciókkal, ami a közlekedéssel kapcsolatos. A Kertváros üde színfoltja lehet a Fenyő tér és az Eszperantó tér. Ezek egyelőre amorf térszituációk, amelyeket kertészeti, építészeti eszközökkel valódi térré lehet formálni.

Újhegy

Az újhegyi városrész vasúton túli terület, a Tóvároshoz az Újhegyi úton keresztül kapcsolódik. A viszonylag új városrész térképző erővel kevéssé bír, természetes központja a Mindszenty József tér lehet, amelyet tovább kell formálni, hogy valódi térré váljon. Egy további alközpont lehetősége rejlik a jelenlegi lőtér helyén, bár az Újhegyi útra fűzve lenne hatékonyaban kihasználható egy alközpont. A vasúti felüljárónak az átépítése, akadálymentesítése során kultúrált kapcsolódást kell létrehozni a vasútállomási oldallal.

Agostyán

A település természetes városmagját a művelődési ház és könyvtár, a posta, az óvoda és a kápolna együttese alkotja. A művelődési ház és könyvtár felújítása időszerű feladat. A településen keresztülfolyó Árendás patak, a Gerecse nyugati kapujaként szolgáló környezet egy sajátos természetközeli faluközpont kiépítését teszi lehetővé, kiépítéséhez és fenntartásához civil szervezetek, intézmények együttműködése elengedhetetlen.

Nagykert

Tatának érdekes színfoltja a Nagykert nevű városrész, amely egészen falusias jellegű, ahol a Komáromi út, Nagykert utca olyan történeti városszerkezeti egység, ami még őrzi a régi hagyományokat. Az első katonai felmérésen is (1785) észlelhető rendszer ma is élő. A két említett utcának a József Attila utca és Kocsi utca közötti teresedései olyan szervezőpontokat jelentenek, amelyek mind funkciójukban, mind téralakulatukban már akkor, a XVIII. század végén jelentkeztek. A városrész ezekből a teresedésekből nőtt, fejlődött tovább. A Nagykert városrész térfalainak megőrzése és továbbfejlesztése, a terek, térszituációk helyi alközponttá fejlesztése építészeti, kertészeti eszközökkel indokolt.

A terület érdekes színfoltja lehet a Wéber-malom, amelyben olajütő is működött. Ennek rekonstrukciója – amennyiben lehetséges – Nagykert városrész attrakciója lehetne.