A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

II/8. Tata közlekedésének rekonstrukciója, akadálymentesítési programja

A város vonzerejének megtartása, a felesleges átmenő forgalom elterelése (elkerülő út), a forgalomcsillapítás kiterjesztése a kertvárosi jellegű területeken, akadálymentesítés a közterületen és az intézményekben

Tata közlekedési viszonyait kistérségi központi szerepköre, jelentős turisztikai vonzereje határozza meg. A központi szerep miatt számottevő az átmenő teherforgalom, ami viszont a turisztikai vonzerőt csökkenti. A város közlekedését oly módon kívánjuk fejleszteni, hogy a város vonzereje megmaradjon, sőt erősödjön, a káros átmenő forgalmat pedig igyekszünk elterelni.

Az előzőekben vázoltak kibontására elkészítjük Tata város közép-, hosszú-és nagytávlatú Közlekedésfejlesztési Koncepcióját, amelyben az egyes közlekedési szektorokban, ágakban a következőket célozzuk meg:

Úthálózat

Tata közúton jól megközelíthető, a Budapestet Hegyeshalommal összekötő M1-es autópálya mellett található, valamint áthalad a városon az 1. számú főút is. A város jó megközelíthetősége azonban nemcsak előnyt jelent, hanem hátrány is, hiszen a városon átmenő tehergépjármű forgalom erősen terheli a várost. A tóvárosi körforgalmi csomópont megépítése jelentősen javított a forgalom folyamatos lefolyásán. Az egyre növekvő forgalmi igények miatt viszont a reggeli és a délutáni csúcsidőben az Almási utcai – Május 1. úti körforgalmi csomóponti ágon azonban torlódás, lassúbb áthaladás tapasztalható, ennek csökkentésére egy direkt ág megépítése szükséges a Bajcsy Zsilinszky utca felől a Május 1. út felé.

A városon átmenő forgalom csökkentésére a tervezett 1. számú út Tatát elkerülő szakaszának és a Déli Ipari Park feltáró útjának megépítése (a délnyuga-ti elkerülő út első szakasza), jelenthet hosszú távon megoldást. Addig is számos forgalomtechnikai és városrendezési eszközzel lehet csökkenteni a forgalmat (pl. a Volán telephely autópálya közelébe helyezéssel). A balesetek radikális csökkentését kell megcélozni a tatai közlekedési rekonstrukció során.

Tata városszerkezete – közlekedési szempontból – a földrajzi adottságokból kiindulva igen speciális. A várost hosszirányban és keresztirányban állami közutak tagolják, melyek a városban található tavak közti keskeny sávokba vannak beszorítva. A város belső forgalma is főleg az állami közutakon bonyolódik, illetve az ezzel párhuzamos, városi úthálózaton. A fenti tényezőkből adódóan az átmenő forgalom mellett a helyi forgalom is jelentős, főleg a Május 1. úton és az Ady Endre úton (állami közutak), valamint az azokat keresztező önkormányzati utakon.

Az állami közutak mentén jelentős a zajterhelés is – a Május 1. úton és a Bacsó Béla úton időnként a megengedett határértéket is meghaladja. Az 1. számú főút átkelési szakaszain a közúti forgalom és az ezzel járó zaj csökkentése érdekében az önkormányzat kezdeményezte a 7,5 t súlykorlátozás bevezetését. Az Állami Közútkezelő Kht. részleges korlátozást vezetett be (22 óra és 6 óra között csak a célforgalmi közlekedés a megengedett).

A településszerkezetből adódóan elsősorban az Újhegyi városrész felé tud a város terjeszkedni. Egyre nagyobb az igény e terület jó megközelíthetőségének biztosítására, mivel e városrészt a városközponttól elválasztja a Budapest-Hegyeshalmi, nagy forgalmú vasútvonal. A város településrendezési tervében szerepel az Agostyáni úti felüljáró megépítése, ezzel Újhegy felé kedvezőbbé és közvetlenebbé válik a forgalom.

A burkolatlan közutakon a folyamatos járhatóságot biztosítjuk, illetve tervezzük ezen útszakaszok leburkolását. A Nagy Lajos utca és a Latinka Sándor utca építési engedélyes tervei elkészültek, engedélyeztetésre benyújtottuk. Nagy az igény a többi nem burkolt út kiépítésére is (Újvilág utca, Vörösmarty utca, Balogh utca, üdülőterületi utak, Újhegyi dűlőutak). Sajnos pályázati forrás e célra nem áll rendelkezésre. Rövidtávon elérendő lenne az engedélyes tervek elkészíttetése, hogy legalább a belvárosi részen mielőbb burkolásra kerüljenek az utak, illetve az esetlegesen megjelenő pályázatokon eséllyel részt vehessünk. Hosszútávon elérendő, hogy minden belterületi út burkolt legyen a csapadékvíz elvezetés megoldásával és legalább egyoldali, jó állapotú járdával.

Útfelújítást, földutak aszfaltozását csak a közművek kiépítettsége és szükséges rekonstrukciója esetén lehet elvégezni. 5 éven belüli útfelbontás esetén csak a teljes útszélesség helyreállítása árán lehet a bontásokat végezni. Fontos feladat a Fazekas iskola mellett, a Nagytemplom mögött a parkoló aszfaltozása, csapadékvíz elvezetés megoldása. E terület rekonstrukciója a Kossuth tér átépítésének részeként oldható meg.

Ugyanilyen gondot fordítunk útjaink és műtárgyaink (hidak, közlekedési táblák, lámpák, közvilágítás, út menti zöldfelületek karbantartására.

A járdák felújítását csak kiselemes – a történelmi városrészben természetes kövekből kiképzett – burkolattal szabad készíteni. Ezzel egy sajátos tatai közterületi formanyelv létrejöttét segítenénk elő. A közeljövőben műemléki szakemberekkel karöltve kijelöljük azt a körzetet, ahol ezt az igényes burkolati rendszert kell alkalmazni. E program nagyhatású kisugárzó eleme lesz a Kossuth téri rekonstrukció, amely stílusában, módszereiben a történelmi városrészek számára példát mutat majd.

Több helyütt – elsősorban a védelmet igénylő, vagy balesetveszélyes helyeken tervezünk gyalogátkelőket (pl. a Jávorka Sándor iskola és az Új úti diákotthon előtt) és jelzőlámpákat pl. az Ady Endre úton), illetve körforgalmat (pl. Bacsó Béla út és Gesztenye fasor kereszteződésénél) építeni.

Gondot fordítunk a kertvárosi egységekben is a közutak, járdák fejlesztésére (pl. Agostyán, Kertváros, Újhegy területén)

A történelmi városmagban forgalomcsillapított és a gépkocsiforgalomtól néhány helyen elzárt zónákat hozunk létre, ahol a tömegközlekedést megengedjük. A kertvárosi részeken forgalomcsillapított, ún. Tempo30 zónákat alakítunk ki.

Kerékpárút hálózat és járdák

A helyi közlekedésben a kerékpározást a közösségi közlekedés rangjára kívánjuk emelni. Ez jót tesz a városlakóknak és az idegenforgalomnak egyaránt. Javasoljuk a városi érkezési helyeken „ingyenes” városi kerékpár kölcsönzők kiépítését, amilyenek Európa számos nagy-és kisvárosában már megjelentek. A kerékpárút hálózatot a hivatásforgalomra és a turisztikai, üdülési jellegű forgalomra egyaránt ki kell építeni. A közintézmények mellett kulturált és őrzött kerékpártárolókat kell létesíteni.

A város kerékpárút hálózata csekélynek mondható, négy egymástól elkülönülő szakaszból áll. Fejlesztése, az önálló szakaszok összekötése idegenforgalmi szempontból is fontos lenne. A Kocsi úti egyesített gyalog-és kerékpárút I. üteme elkészült. Ennek folytatása legalább a Dózsa György útig kívánatos lenne.

Szükséges a tervek egész városra történő elkészíttetése. Hosszabb távú cél a meglévő, de különálló szakaszok összekötése. Távlati cél a város bekötése az Euro-Velo kerékpárút hálózatba, kistérségi összefogással.

Tervezzük Agostyánra és a Tájvédelmi Körzet megközelítésére kerékpár út kiépítését. Ezzel bizonyítjuk a város környezettudatosságát, egy „zöld hidat” biztosítunk a természetbe.

Az új járdák kiépítését, illetve meglévő járdaszakaszok összekötését folytatni kell (pl. a Szőgyéni utcában, az Arany János utcában, a Komáromi úton stb.). A burkolat felújításokon kívül az elmúlt években forráshiány miatt ezen a téren nem történt előrelépés. A járdaépítésre is vonatkozik, hogy az egész városra meg kell tervezni és a sorrendet fel kell állítani a megépítést illetően.

Közterületi információs rendszer

Évek óta húzódó probléma a város közterületi információs rendszerének kialakítása. A közterületi információs rendszer elemei a következők: utcanév táblák, térképes információs táblák, céljelölő táblák. Ezek a táblák a gyalogosok, kerékpárosok és a közúton közlekedő, úti célokat keresők számára szolgáltatnak információt, az ő tájékozódásukat könnyítik meg. Ilyen információs táblák vannak a Május 1. út mentén és az Ady Endre úton, illetve térképes formában a város több pontján, de számuk a szükségesnek töredéke, tartalmuk aktualizálása pedig időszerű feladat.

Parkolás a városban

Az utóbbi évek következetes útkezelői magatartása eredményeképpen az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó személygépkocsi várakozóhely létesítési kötelezettségek megvalósulása a város teljes területén, de különösen a központi részeken jelentős fejlődést mutat. Az Országgyűlés téren és környékén, valamint a Rákóczi utcában a városközponti parkolási feszültségek enyhítése érdekében bevezettük a 2 órás várakozási rendszert. A hosszabb ideig várakozni kívánók kicsit távolabb (pl. a Somogyi Béla utcában, a Bartók Béla úton, az Egység utcában) állíthatják le gépjárműveiket, és néhány perces gyaloglással innen érhetik el a városközpontot. A kialakult szabályozás csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Kossuth tér és környéke elsősorban ügyfélfogadási időben telített, az Iskola tér azonban parkolási szempontból még kihasználatlan.

Az Ady Endre úti városközpontban, valamint a Kossuth tér környékén új felszíni parkolók kiépítésére már kevés lehetőség van.

Az eddigi tapasztalataink alapján elkészítetettjük és jóváhagyjuk Tata város Parkolási Koncepcióját, az elkövetkező évtized feladata lesz ennek a végrehajtása. Áttekintettük a parkolás jelenlegi rendszerét, felmértük a jelenlegi és a hosszútávon várható igényeket. Meghatároztuk, hogy a felszíni parkolásra módon lehetséges – figyelembe véve a zöld környezet megóvásának fontosságát is. A koncepciónak városfejlesztési kihatásai is lehetnek, hiszen meg kell határozni, milyen ingatlanfejlesztések valósulhatnak meg ezeken az érintett területeken, melyek nem gerjesztenek újabb kielégíthetetlen parkolási igényeket, illetve keressük azon befektetőket, akik a szükségesnél több parkoló kialakítását vállalják a várossal együttműködve. A városi és városközponti közeli és távoli érkezési pontokon parkolókat alakítunk ki, amelyek mini Park+Ride, Park+Bike egységekként működhetnek. Az eszközváltó csomópontokban (vasút – autóbusz, vasút – gépkocsi, gépkocsi – kerékpár stb.) szintén kisebb-nagyobb parkolókat létesítünk. Tata zöld környezetének megóvása érdekében nagy gondot fordítunk a parkolók fásítására.

A kiemelt műemléki környezetekben (Vár, Eszterházy-kastély, Angolkert) a gépkocsiforgalom teljes kizárását javasoljuk, cserébe a városban egy-két helyen mélygarázs építésére is sor kerülhet.

Távolsági autóbusz-és vasúti közlekedés

Tata kistérségi központ. A helyi és helyközi járatok jól lefedik a városi közlekedési igényeket A közúti-vasúti átszállás viszont nehézkes, ezért célszerű lenne az autóbusz-pályaudvarnak a vasútállomás térségében történő elhelyezése. Itt egy úgynevezett „intermodális” csomópont kiépítését tervezzük az érintett közlekedési vállalatok bevonásával. Ezen csomópont kiépítése esetén a jelenlegi b
uszpályaudvar városközponti nagyon értékes helye felszabadul, azonban a buszok megállási lehetőségét ezeken a helyeken, de akár a forgalomtól elzárt, vagy korlátozott védett belvárosi térségekben is megengedhetőnek tartjuk.

Tata vasúti megközelíthetősége – mind gyors-, mind személyvonattal – jónak mondható, a város az 1. számú fő közlekedési vonal mellett fekszik. Az országos vasúthálózat Tatát érintő szakaszán az elmúlt években nem történt változás, a vasúti pálya korrekciója már korábban megtörtént, újabb korrekció nem várható. A MÁV Zrt. most vezeti be az elővárosi vasúti közlekedési rendszert a Hegyeshalom – Budapest vonalon is (Budapest-Oroszlány már működik). 2007. december 1-jétől Oroszlány helyett Komáromot jelölik ki induló-(illetve vég) állomásként. Az elővárosi vonalakon a MÁV Zrt. ütemezett menetrendet vezetett be (ez óránként azonos időpontban induló járatokat jelent). Így minden órában biztosított az eljutás mind Győr, mind Budapest felé. Sokan és joggal nehezményezik, hogy az Intercity vonatok nem állnak meg Tatán, holott nagyforgalmú turisztikai központként erre szükség volna. Tata ráadásul jelentős iskolaváros, amelynek továbbfejlesztése igényelné a Budapest-Tata közötti kapcsolat megerősítését.

A tömegközlekedési kapcsolatok továbbfejlesztése során már ma is meglévő és részben kielégítetlen igényként jelenik meg a bevásárló forgalom, ez elsősorban helyi és helyközi buszjáratokkal oldható meg. A buszmegállók komfortosabbá tételét, rendszeres karbantartását indokoltnak tartjuk. Kialakítunk a tömegközlekedési vállalattal karöltve egy tatai buszmegálló típust, amelyet a kistérségben is elterjesztenénk.

A legfrekventáltabb Tata-Tatabánya közötti szakaszon felmerül a vasúti forgalom sűrítése, de megvizsgálandó a sűrű hivatásforgalom biztosítására egy kötöttpályás villamos-, vagy trolibuszvonal létesítése.

Az Agostyán felé vezető úton lévő szintbeni vasúti kereszteződés felszámolását és vasúti felüljáró építését szorgalmazzuk. Az Újhegyre vezető gyalogos felüljáró átépítését, esetleg aluljáró építését, a vasútállomás mindkét oldalának környezetalakítását tervezzük.

Akadálymentesítési program

A városi közlekedés gördülékenyebbé tételéhez tartozik egy átfogó akadálymentesítési program végrehajtása. Ez kiterjed a járdák, közterületek kialakítására is, ahol az építési munkáknál és a felújításoknál a babakocsival közlekedők és mozgáskorlátozottak közlekedését elősegítő szegély lesüllyesztésekre kerül sor. Főleg a buszmegállók, boltok, templomok környékén, ahol idősebbek is gyakrabban megfordulnak, lehetne a gyalogos átjárókat gyengén látók számára is használhatóvá tenni, vagy az újakat (ha lesznek) eleve úgy építeni, hogy hangszóró is legyen rajta, és a babakocsival, kerekesszékkel ne kelljen tíz centit ugratni a lelépéskor (ez balesetveszélyes is egyébként). A jövőben érdemes az alacsonypadlós buszokat előnyben részesíteni újak vételekor (ez manapság elég alapvető, az idősek, gyerekek, babakocsival közlekedők, mozgáskorlátozottak és gyengén látók számára is fontos)

Az akadálymentesítés a városi intézményekre és középületekre is érvényes programot jelent. A rendeletekben megadott határidőre a szükséges átalakításokat a középületeinken elvégezzük. (Természetesen nem csak a mozgáskorlátozottak akadálymentes „közlekedését” kell tudnunk megoldani!).