A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

II/9. városüzemeltetési és infrastruktúrafejlesztési, Bláthy Ottó energetikai program

városüzemeltetés, a vízi, informatikai és az energia közművek fejlesztése

Kidolgozzuk Tata város Ökológiai Városüzemeltetési Koncepcióját, amivel országosan úttörő városüzemeltetési, infrastruktúrafejlesztési programot kívánunk bevezetni.

Városüzemeltetés

A városüzemeltetés a város közterületeinek – úthálózatának, parkjainak, műtárgyainak –, a hulladékkezelés városméretű rendszerének, az intézményeknek az üzemeltetését, fenntartását jelenti.

A közterületeink tisztántartásának, tervszerű karbantartásának és felújításának rendszerét folyamatosan fejlesztjük. A meghibásodások feltárását a közterületi jelenlétünkkel és a lakossági kapcsolataink erősítésével kívánjuk napra késszé tenni.

A városi parkok üzemeltetésének alapja a parkőr szolgálat, amelyet kialakítunk és megfelelő jogosítványokkal kívánunk ellátni.

Kidolgozzuk és megvalósítjuk a „Tiszta Tatáért programot”. A közterületek virágosítását Tata városüzemeltetési vállalata, a Városkapu Zrt. végzi. Ebbe a feladatba a lakosságot, civil szervezeteket és gazdasági társaságokat be kívánjuk vonni. Az allergén növények irtására kampánysorozatot indítunk el.

A hulladékgyűjtés és –kezelés rendszere Tatán teljeskörű, működik szelektív hulladékgyűjtés és zöldhulladék gyűjtés (komposztálás) is. Ez utóbbiakat kívánjuk a városban teljeskörűvé tenni. Ehhez a város propagandaanyagokat készít.

Vízi közművek

Vízellátás

A városi hálózat körvezetékes rendszerű, regionális vízműrendszerlátja el az Angolkertben és a Fényes-fürdő területén lévő kutak tartalékok a rendszeren. Megoldandó a Kocsi út-Naszályi út közötti fejlesztési terület telekalakítási tervének elkészítése után az ivóvíz elosztó hálózat kiépítése, továbbá az Újhegyi IX.-X. dűlő vízellátása.

A vízminőség mérését folyamatosan biztosítani kell. Az „élő vizek városában” indokolt lenne városi tulajdonba venni a teljes víziközmű hálózatot, erről testületi döntés született 2008-ban, továbbá fokozottan részt venni a felszíni és felszín alatti vízfolyások üzemeltetésében, fenntartásában, felújításában.

Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás

A belterületi városrészek szennyvízcsatornával teljes mértékben ellátottak, az új beépítésre szánt területeken szükséges a hálózat bővítése, első ütemben a vezetékes ivóvízzel már ellátott részeken. Az állami tulajdonú szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját az ÉDV Zrt. 2008-2010 között tervezi megvalósítani. Elsősorban a vízbázisok védőidomainak környezetében fontos a meglévő csatornahálózatra való rákötések teljes körűvé tétele.

Felszíni vízelvezetés

A város és környéke dimbes-dombos területen fekszik, ahol a terület élő vízfolyásokkal gazdagon átszőtt. A város három vízfolyás – az Által-ér, a Fényes-patak és a Naszály-Grébicsi-vízfolyás – vízgyűjtő területén helyezkedik el, melyek az ÉVIZIG kezelésében vannak. Az Által-ér medertisztítására és az Öreg-tó alvízi mederszakaszok rekonstrukciójára az Öreg-tó rehabilitációs program keretében 2010-ig sor kerül.

Önkormányzati fenntartású vízfolyások: a Malom-patak, az Újhegyi és Újhegyi úti vízfolyások, a Kosréti árok, a Kismosó-vízfolyás, a Fácán-patak, a Diána-árok, és Agostyán városrészben az Árendás patak belterületi szakasza. Ez utóbbinak a medertisztítása, a patak környékének rekonstrukciója égető feladat, hiszen 2000-ben valóságos árvizet szenvedett a falu.

Tata teljes belterületének 20%-a ellátott zárt csapadékcsatornával. A befogadók felőli csatornaszakaszok alulméretezettek. A felszíni vízelvezető rendszer bővítésének megvalósíthatósági tanulmányterve elkészült a város teljes belterületére, vízgyűjtő és részvízgyűjtő területenként. A megvalósítás ütemezetten történhet, figyelemmel az elöntéssel leginkább veszélyeztetett területekre és a biztosítható pénzügyi forrásokra.

Az útmenti árkok, átereszek karbantartása városi feladat, ehhez azonban a lakosság segítségét is kérjük, mivel az árkok tisztítása, gyakran a helytelen lakossági beavatkozások miatt válik lehetetlenné.

A karsztforrások visszatérésével kapcsolatos feladatok

Tatán és környezetében több mint 30 karsztforrás működött. A bányák bezárásával párhuzamosan a karsztvíz kiemelése is megszűnt, ezáltal Tata eredeti, rendkívül gazdag és értékes föld alatti vízrendszere nagy részben helyreállhat.

A karsztvíz-szint emelkedése már érzékelhető a Fényes-fürdő területén, és 2010 körül várhatóan megindulnak a Plébániakerti-forrás és az Öreg–tó menti források, 2015 körül néhány Komáromi úti forrás, majd fokozatosan a többi belvárosi forrás is „megszólal” 2030-ig. A már kiépült megfigyelő (monitoring) rendszer adatait rendszeresen kiértékelve szükséges intézkedéseket tenni az épületek és közműhálózatok megóvása érdekében. Ezek az intézkedések a következők lehetnek:

  • a vízelvezetés megoldása, nyílt, vagy zárt csatornákkal a befogadók felé;
  • szükségessé válhat meglévő közmű rendszerek létesítményeinek kiváltása a források feltörési helyein.

A visszatérő források hasznosítása elsődlegesen a források eredeti használatát figyelembe vevő, azt fejlesztő, vagy csak jelzésszerűen bemutató jelleggel javasolt. Másodlagosan a nagy vízhozamú forrás helyeken városi érdeket szolgáló beruházások kaphatnak teret (pl. élményfürdő, uszoda). A visszatérő források idegenforgalmi látványosságot is képezhetnek a Vár környékén és a Cseke-tó partján, továbbá a városi tereken, a lakókörnyezetben szökőkutak, patak- és tójellegű vízfolyások és vízmedencék, lakótelepi vizes játszóterek is épülhetnek.

A források környezetének egyenkénti fejlesztése – a városszerkezeti, környezetvédelmi szempontrendszer szerint – az egész város, majd a városkörnyék területére ki kell, hogy terjedjen. A forrásfoglalásoknak és a vízhasznosítás felszín alatti és felszíni rendszerének a mindenkori igényeknek – a települési környezetvédelemnek és higiénés követelményeknek – meg kell felelniük.

A használaton kívüli, kiszáradt, eltömött, elszennyezett kutak, forráshelyek, barlangvizek gyors kitisztítása, a járatok és a vízminőség további ellenőrzése meg kell, hogy előzze a források „megszólalását” és nagyobb területeknek a talajvíz közvetítésével történő elszennyeződését.

Az elkövetkező évtizedekben a tatai vizek új életre kelnek, aminek az áldásait kell okos előrelátással és közös erővel kiaknáznunk. Ez a város számára új lehetőségeket teremt, amelyben korábbi és új intézmények, programok jöhetnek létre. Ugyanakkor az elapadt forrásokkal rendelkező területeken épült lakótelepeken ezek újrafakadása elsősorban a közterületeken város-és kertépítészeti beavatkozásokat tesz szükségessé.

Informatikai közművek

A város célul tűzi ki a közigazgatás, az intézményirányítás, a gazdasági és civil kapcsolattartás informatikai alapú működtetését. Ennek alapja a város, az önkormányzat digitális informatikai vagyona.

Tatán az integrált informatikai – távközlési, kábel tv, internet – hálózat folyamatos fejlesztése napjainkban folyik. Két meghatározó szolgáltató célja, hogy a mindenkori legkorszerűbb rendszert minden háztartásba és intézménybe eljuttassák.

A város által fenntartott intézményekben és közszolgáltatókban e-pontokat kell kialakítani a személyre szóló kapcsolattartás teljeskörű kiépítése céljából. Rövid távon elérendő cél az internet városon belüli korlátlan használatának biztosítása. A Polgármesteri Hivatalban megkezdett e-közigazgatás mielőbb mindenki számára hozzáférhető lesz.

Központosított hálózatként hozunk létre egy biztonságtechnikai rendszert, amelynek első ütemében a városba bevezető utak figyelését, majd a városi intézmények térfigyelő rendszerét építjük ki. A rendszerbe az egyéb közszolgáltatók, intézmények, sőt a lakókörnyezet bekapcsolódását is lehetővé teszzük.

Hosszú távon az egész városban, jelenleg a műemléki környezetben az új integrált távközlési vezetékrendszert csak földben lehet vezetni.

Bláthy Ottó energetikai program

Valójában az energetika az emberi munkát és a természeti folyamatokat a kölcsönös egymásra hatás összefüggése szerint vizsgálja. Az energia folyamatok igen sokrétű kezelést igényelnek minden tekintetben, így az önkormányzati munka ellátásánál is. Teljes értékűen ezt a tudományágat jól képzett műszaki, gazdasági szakemberek tudásának kihasználása mellett lehet elvégezni. A környezeti kihatások közül a legjelentősebb, hogy milyen lesz a föld atmoszférája, a meteorológiai paraméterrendszere 50 év múlva. Az ezzel kapcsolatos jelzéseket mindenki ismeri. Ennek a katasztrófának az elkerülése jelenleg még nem látható. Kérdés, hogy az emberiség képes-e rájönni, hogy csak összefogással lehet valamelyest elodázni. Bláthy Ottó Titusz a transzformátor feltalálója volt, tatai születésűként természetes, hogy az energetikai programot az ő nevével kapcsoljuk össze. A településfejlesztési program alfejezeteként a jövő szempontjából meghatározó fejezetet jelent.

Bláthy Ottó Tatán született, iskoláit is itt, illetve Bécsben végezte. 1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. 1883-ban lépett a Ganz-gyár kötelékébe, mint gépszerkesztő. Munkássága egész életére a gyárhoz kötötte. Kiemelkedő képességű ember volt. Gyorsan átlátta a problémákat, rendkívüli emlékezőtehetség jellemezte. Elsőként ismerte fel a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazásának lehetőségét. Legjelentősebb találmánya az 1885ben Zippernowskyval és Dérivel közösen megalkotott transzformátor. A transzformátorokat Bláthy javaslatára zárt vasmaggal készítették. Közös munkájuk a korabeli elektronika egyik legfontosabb találmányát eredményezte. Száznál is több szabadalma főleg a villamos gépek területére vonatkozott.

1887-töl a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett, amelyet rá egy évre egy olaszországi erőműben valósítottak meg. Világszenzációt jelentett, hogy elsőként kapcsolt össze hőerőművet vízierőművel. 1889-ben megszerkesztette a róla elnevezett fogyasztásmérőt. Több hasonló szerkezet is ismert volt, de csupán Bláthyé vált be a gyakorlatban. 1912-ben tökéletesítette, így mérése pontosabb lett. A ma használatos fogyasztásmérők is az általa feltalált készülék elvén működnek. 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Budapesti és Bécsi Műegyetem tiszteletbeli doktora volt. Számos kitüntetésben részesült.

Az energia mai korunk legfontosabb és legköltségesebb elemévé vált. Tata város korábban készített energiakoncepciója alapján kiemelt feladatként kívánjuk kezelni a város, az önkormányzat és intézményeinek energiagazdálkodását, felhasználását, de figyelemmel vagyunk a város egészének energia felhasználására is. Törekednünk kell az energiatakarékos város állapot elérésére, ennek va

lós tartalommal történő megtöltésére. Tata városa a megújuló energiaforrások tekintetében potenciálisan kiváló helyzetben van, adottságai kitűnőek.

A Tata rövid és középtávú energiaellátását szolgáló rendszerek állapota, kapacitása jelenleg lehetővé teszi a biztonságos energiaellátást, a város tervezett fejlesztéseinek megfelelő bővítésekkel. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy jelenleg a vezetékes energiaszolgáltatók (E-ON. ÉDÁSZ Zrt., ÉGÁZ

Zrt., Tatai Távhőszolgáltató Kft.) kiépített kapacitásai, hálózatai részben kihasználatlanok.

Az energiagazdálkodás terén számos tatai kezdeményezés országos hírnévre tette szert. Tata a megújuló energiájával mintája az egész magyar energetikai fejlődésnek, az első magyar, és Közép-Európa legnagyobb faaprítékos fűtőműje itt létesült Tatán. A tatai Parképítő a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel együtt több mint tíz éve kísérletezi a biomasszát. Az évelő dísznövényekből nemesítették ki a tatai energianádat, melyből idén már 40 hektárt telepítettek.

Célul tűzzük ki a város 2002-ben elkészült Energia Koncepciójának végrehajtását, az akkori energiahatékonysági fejlesztési programban elfogadott ajánlások megvalósításának folyamatos felülvizsgálatát a következő elvek szerint:

  • Megújuló energia alkalmazásának vizsgálata, ezek megteremtése, beillesztése a meglévő energetikai rendszerekbe (vízienergia, geotermikus energia, szélenergia), mindez jelentős hasznot is hozhat a városnak.
  • A távfűtési rendszer gazdálkodásának javításával a szolgáltatás versenyképessé tétele más fűtési módokkal szemben.
  • A „Biocalor” fűtőmű távvezetékei, fogyasztói rendszere, valamint fűtőanyag ellátása helyi biztosítását célzó komplex fejlesztésére kerülhet sor a 20072014 közötti időszakban, az „Energiahatékonyság és a megújuló energiák a Tatai medencében” című 4 kistérséget érintő projekt megvalósulása esetén. A távfűtéshez szükséges faapríték alapanyagot így olcsóbban, több munkalehetőséget teremtve lehet biztosítani. Ezen túlmenően a megújuló energiákkal kapcsolatos kutatás-fejlesztési kezdeményezések élére állhat a város. Az ipartelepek energiaellátását is meg lehetne oldani faaprítékos fűtőművel.
  • Már jelenleg is többféle megújuló energiaforrást használunk. Ilyen pl. a geotermikus energia, hiszen Tata karsztvizekben gazdag. Saját karsztvíz kutunk van, ahol szivattyúzunk is. A kertészetet úgynevezett vízfüggönyös fóliával fűtjük. E téren további hasznosítási lehetőségeket tárunk fel.
  • A Fényes-fürdő 20-22˚C-os forrásvizének további melegítésével folyamatosan működő élményfürdő komplexum is kialakítható. Vizsgálni kell az elfolyó vizek geotermikus (hőszivattyús) energiahasznosítási lehetőségeit.
  • Vizsgálni javasolt továbbá az Öreg-tóból elfolyó víz energiájának bemutató jellegű hasznosítási lehetőségeit. Érdekes ötleteket kell megvizsgálni a közeljövőben: pl. szélmotorral az Öreg-tóból vizet lehetne szivattyúzni a Cseke-tóba, amikor ott kevés a víz, így nem kellene minden vizet a csatornába leereszteni (a szélmotor helyének kitűzését a városképben rendkívüli alapossággal meg kell vizsgálni); napenergiás felhasználással lehetne szökőkutat működtetni az Öreg-tóban; generátorokat lehetne telepíteni több helyre (pl. zsiliphez).
  • A parkokban lévő sétányok éjszakai világítását a legkorszerűbb és energiatakarékos módon kis helyi energiatermelő berendezésekkel (pl. generátorok, napelemek) lehet megoldani.
  • Kiemelt figyelmet kell fordítani az önkormányzat és intézményei energiaköltségének mérséklésére az épületek energiahatékony felújításával (homlokzati hőszigetelés, nyílászárók, gépészeti rendszer felújítása, belső és külső világítási rendszer energiatudatos átépítése stb.). 2008-ban 6 intézményben tervezi az önkormányzat pályázati támogatással a program megkezdését.
  • • 2006-2007-ben 31 lakóház újult meg, 2008-ban további 280 millió Ft-ot költ az önkormányzat a Panel+ program keretében az energiaköltségek mérséklésére. Ezt a programot tovább kívánjuk folytatni. Alapvető számunkra a felújítások során a lehető legnagyobb energiahatékonyság biztosítása.

A Magyary Terv energiaprogramja sikeres megvalósításának feltételei: szakemberek alkalmazása, városi energetikai team létrehozása; városi energiakoncepció folyamatos aktualizálása; energetikai adatgyűjtés indítása; energetikai hulladékok összegyűjtése

E téren a helyi civil szervezetek erőteljes jelenlétéről tanúskodik a Természetes Életmód Alapítvány alternatív energetikai programja, mely 2003-ban nemzetközi díjat nyert.

A város 2008-ban csatlakozott az Energiavárosok Szövetségéhez, ezzel is biztosítva újabb európai kapcsolatépítést az energetikai fejlesztések segítésére. Tata energiatakarékos város kíván lenni, racionálisan gazdálkodva az energiaforrásokkal.