A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

III/4. „magyar gyümölcs – magyar kert – magyar táj” program

Tata természeti és szellemi gyümölcsei, kapcsolata a közvetlen környezettel és a tájjal

Egy új országimázst kell felépítenünk – alulról szerveződve. Ennek lehetne az átfogó hármas „cégére” a magyar gyümölcs, a magyar kert, a magyar táj. A gondolat Bethlenfalvy Gábortól származik, akinek Magyar gyümölcs című tanulmányát a Magyar Szinergia Ház Egyesület jelentette meg. Az alulról szerveződés azt jelenti, hogy mindig egy adott településre, esetünkben Tatára, a Tata központú kistérségre vonatkoztatva keressük meg mindhárom elem megjelenési formáit, támaszkodva ezen esszé átfogó megállapításaira.

A gyümölcs fogalmát tágabban értelmezve az ízes, különös zamatú gyümölcseinkre gondolunk, a helyben ismert és értékes fajtáinkra, de a szellem, a kultúra, a művészet minden ágának a terméseire is, a gazdasági élet sajátos, ebből a helyből kinövő értékeire, a tudományos eredményeinkre, az oktatás sajátos, az adott helyre jellemző módszereire, hagyományaira.

A kert kerített hely, a közvetlen kapcsolatainkat mutatja meg, ebbe beleértjük az épített és természeti környezet közvetlen kapcsolatát, a közösségek sajátos életjelenségeit, kapcsolatrendszerét, hagyományainkat, a település különös jegyeit, bensőséges kistájait.

A táj a tágabb környezet, a magyar táj, kultúra része. Jelenti tájékozódásunkat a nagyvilágban, iránypontjainkat, bekapcsolódásunkat a magyarság egészébe.

Így Tata gyümölcsei azok a jelentős személyiségek is, akikből egy egész Tatai Pantheon állítható össze. Többük ennek a programnak és egyes elemeinek névadói. Magyary Zoltán az egész tervezet névadója, Mikoviny Sámuel Tata talán legfontosabb értékeivel: a vizeivel és zöld környezetével foglalkozó programot fémjelzi, Fellner Jakab nagy barokk építészről méltán nevezzük el a településfejlesztési programunkat, Öveges József piarista atya munkásságával az oktatás-nevelési és kulturális program névadója, Giesswein Sándorról, a keresztényszociális gondolat és mozgalom alapítójáról neveztük el a szolidaritási: szociális és egészségügyi programunkat, az Esterházy családnak – Magyary Zoltán minden, egyébként az adott korszakban jogos kritikája ellenére – hihetetlenül sokat köszönhet Tata városa, többek között iparfejlesztési törekvései miatt is a családról neveztük el a gazdaságfejlesztési programot. Rajtuk kívül Hamary Dániel, Farkasházy Fischer Mór neve is közismert a tataiak körében. De nem feledkezhetünk meg Grossmann Józsefről, Fellner munkatársáról, számos tatai épület tervezőjéről, Bláthy Ottó Titusz gépészmérnökről, az elektronika kiváló művelőjéről (energetikai programunk névadójáról), Antal Géza evangélikus püspökről, Bíró Venczel piarista rendfőnökről; a kamalduli szerzetesekről, a piarista atyákról, jelentős polgármesterekről, az Esterházy család több nevezetes, alkotó tagjáról, vagy Menner Bernátról, az Esterházyak híres zenészéről, mindazokról, akiknek rengeteget köszönhet Tata városa. A Tatai Pantheont a Magyar gyümölcs programhoz kap-csolódva 2010-ig összeállítjuk.

Tata gyümölcsei ugyanakkor nagyszámú műemlékei, helyi védettséget élvező épületei, védett faegyedei, növénytársulásai is, amelyekről egy átfogó jellegű kiadványt kell készítenünk.

Tata kertjeit a zöld tájról szóló részprogramban ismertettük. Ez egy olyan zöldfelületi hálózatba foglalja a várost, amelyben az egyes épületekhez tartozó kertek, a történelmi kertek és parkok egyaránt beletartoznak. Kiemelkedik közülük az Angolpark, illetve az Esterházy-kastély és-lovarda közötti rekonstrukcióra váró tóparti történeti park.

Tata szellemi kertjei azok a közösségek, amelyek régen itt működtek, hatottak és a mai civil szervezetek, közösségek, intézmények. Ezek feltérképezése, együttműködésük fokozása folyamatos feladatot jelent.

Tata tájai, környezete a dunántúli táj különleges adottságú helye. A vízjárta kistáj sokféle tájat egyesít magában: a Gerecse és a Vértes közelsége a domb-és hegyvidéket, a tavak világa és a kistérséghez tartozó községek környezete a síkvidéket lopja be egy összefüggő zöld tájba.

Tata szellemi tájékozódása, nagytája mindaz, amit a város a magyarságnak és a nagyvilágnak adott kultúrában, környezetalakításban. Mindezt számba vesszük és Tata „külpolitikájának” alapjává tesszük.