A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

IV/1. Munkahely-teremtési program

Munkahelyteremtés az egész városban, a kis-és középvállalkozások, családi gazdaságok folyamatos támogatása, erősítése

Tatának az alapvető táji, környezeti, kulturális adottságaira, jelentős számú és minőségű értelmiségére alapozva kell a gazdaságát fejleszteni, ahol a gazdasági aktivitás támaszkodik ezekre és nem akadályozza, hanem szolgálja ezen elemek továbbfejlődését. Ugyanakkor Tata esetében is jelen vannak azok a jó közlekedésből adódó lehetőségek, amire Tatabánya gazdasága épül. E tényezőkre alapozott ipari és logisztikai fejlesztéseket a várostól távolabb eső részeken – pl. az M1-es mentén a Kocsi úton létrejött ipari parkban – kell és lehet telepíteni.

Számos, az előzőekben ismertetett programunk – az élő vizek városa program és a tatai zöld táj program, a városi rekonstrukciókat segítő programok, különösen a főutcák, főterek program – szintén jelentősek a munkahelyteremtés és-megtartás terén. Ugyanezt a célt szolgálják a turizmust segítő programok, az oktatási és kulturális programok is. Ezekkel a programjainkkal az ipari és mezőgazdasági kistermelést, a kereskedelmet, a szolgáltatásokat, a városi intézmények működtetését olyan mértékben erősítjük, növeljük, hogy Tata városa lüktető, sikeres településként példa lesz a korszerű, komplex településfejlesztésben.

Tata városa gazdaságfejlesztését, munkahelyteremtését és -megőrzését az előbbi alapösszefüggések alapján a következő tényezőkre alapozza, az alábbi gazdasági aktivitást erősíti, telepíti:

  • a táji és környezetpotenciálra alapozva: táj-és környezetgazdálkodás, alternatív energiatermelés (víz, szél, geotermikus, biomassza), biogazdálkodás, gyógyászat-egészségipar;
  • az élő vizekre alapozva: vízgazdálkodás, környezetvédelem, helyi és alternatív energiatermelés, gyógy-és ásványvíz ipar;
  • városfejlesztés és örökségvédelem Tata esetében egy állandó és exportálható iparági struktúra megteremtését teszi lehetővé (a műemléki rekonstrukcióhoz kapcsolódó építőipari szakmák újrahonosítása, telephelyek létrehozása, egyedi építőipari termékgyártás);
  • ökológiai alapú városüzemeltetés, „ökováros” működtetési módjainak innovációja, know how kidolgozása, elterjesztése, máshová is exportálható tudás;
  • kultúrához kapcsolódóan: filmipar, média, reklám és marketing iparágak, művészetek (kulturális vállalkozások, kulturális programokhez, rendezvényekhez kapcsolódó iparágak), nyomdai és kiadói tevékenység;
  • a turisztikához kapcsolódó gazdasági aktivitások rendkívül sokfélék: program-és rendezvényszervezés (kiállítás, fesztiválok), vendéglátás és biogazdálkodás, sport és rekreáció, kulturális és konferenciaturizmus, kézműipar és kiskereskedelem-fejlesztés, szállodaipar, wellness-és szépségipar, falusi és borturizmus;
  • oktatáshoz kapcsolódva: kutatás-fejlesztés (táj-és környezetgazdálkodás, vízgazdálkodás és energetika, alternatív energiafelhasználás), felnőtt és továbbképzések, posztgraduális felsőfokú képzések, művészeti képzések;
  • mindezekhez kapcsolódóan informatikai iparágak, amelyek ezeknek a hatékony működését, célbajutását elősegítik, de az informatika lehet önálló iparágként is jelen a városban (tervezés, szoftver, technológiai informatika egyéb iparágak számára).

Ezen gazdasági aktivitások összefüggő, egymást támogató rendszert alkotnak, amelyek egy kiteljesedett, a tájjal és az épített környezet értékeivel szervesen együttélő, harmonikus gazdaságot jelentenek.

Az egyéb iparágak közül előnyben lehet részesíteni azokat, amelyeknek Tatán hagyományai vannak: ez pl. az eredetileg a tatai fazekassághoz kapcsolódó, arra alapozott építőipari cserépipar, kályhacsempegyártás.

Egyéb iparágak esetében a fő szempont az kell legyen, hogy lehetőség szerint a helyi szellemi potenciálra építve nagy hozzáadott értékkel bíró termelési ágak jelenjenek meg, amelyek viszonylag kis szállítási igényt jelentenek, így a szűkebb és tágabb környezetet nem szennyezik, károsítják.

Az előzőekben vázolt gazdasági aktivitások fejlesztése számos munkahelyet igényel, ebben a város számít a jelenleg másutt munkát vállaló mukaerő visszajövetelére és a kistérségben élőkre is. A program kiteljesedése esetén Tatán munkaerő hiány is felléphet, amit a városnak a népességvonzó képességének javításával lehet ellensúlyozni. Ez lakásépítési programok indítását jelentheti: bérlakásépítési programot és lakóterület-fejlesztést (telekakalakítást, lakóterület infrastrukturális előkészítését).

Helyi szakképzésre való támaszkodás

A program kidolgozásában és végrehajtásában együtt kívánunk működni a város középiskoláival. Tata e szempontból szerencsés helyzetben van, mert két szakembereket képző középiskolával (Jávorka, Bláthy) is rendelkezik. A mai képzett szakember hiányos időkben ezt feltétlenül ki fogjuk használni. Pl.: A betelepülő cégekkel közösen ösztöndíjakat alapítunk a szakiskolákban, mesterség versenyeket indítunk a nagyobb városi rendezvények visszatérő programjaként. E versenyekre később más városok iskoláinak diákjait is meghívjuk, akik ezáltal már diákkorukban megszeretnék Tatát és felnőttként is visszatérnének a városba turistaként, de akár befektetőként, vállalkozóként is.

Tata igen sok tehetséges fiatalt nevelt, akik többnyire városunkon kívül kerestek, találtak boldogulást. Ezeket a tehetséges fiatalokat meg kívánjuk szólítani, vegyenek részt átfogó városmegújító, társadalom-és gazdaságfejlesztő programunkban. Bízunk abban, hogy sokan visszacsábíthatók lennének településünk és mindannyiunk épülésére.

Kereskedelem, vendéglátás, a helyi kis-és középvállalkozók segítése

A nagykereskedelem – plázajellegű, illetve hiper-és szupermarket kereskedelem – formájában és működési rendjében idegen egy kulturális, építészeti és táji védelem alatt álló város testében, életében. Éppen ezért ezen létesítményeket a város magjától távolabb, a főútvonalak mentén lehet telepíteni, fejleszteni. A városmagot megkerülő útvonalon belül lévő ilyen jellegű kereskedelmi egységeket vagy fokozatosan kijjebb kellene telepíteni, vagy a kisvárosi építészeti struktúrába ágyazva átalakítani. A történelmi városmagban a kiskereskedelem fejlesztését tartjuk egyedül kívánatosnak. Az újonnan kialakítandó, forgalomtól elzárt, vagy jelentősen forgalomcsillapított körzetekben (pl. Kossuth tér) a kiskereskedelem mellett a vendéglátás fokozott jelenlétét tartjuk kívánatosnak annak érdekében, hogy ezen terek, utcák a kereskedelem bezárása után, hétvégén is élettel töltsék meg a tereket. A nívós kiskereskedelem és vendéglátás megerősítését, letelepítését városrendezési, szabályozási eszközökkel, adott esetben pályázatok kiírásával, konkrét programokban való részvétellel is segítjük.

Az előzőekben felsorolt gazdasági aktivitások szinte mindegyikében kis- és középvállalkozások vehetnek részt. A telephelyigényes iparágak, termelési egységek számára igyekszünk a város rekonstruálandó ipari körzeteiben helyet biztosítani. Azon gazdasági aktivitások számára, amelyek a lakófunkcióval együtt tudnak élni (nem jelentenek semmilyen mértékű, vagy elviselhető, normál környezeti terhelést jelentenek), a lakóterületeken is el lehet helyezni. Az együttélés megkönnyítését szintén városrendezési, szabályozási eszközökkel segíthetjük.