A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

Interjú Borsó Tiborral a Magyary Népfőiskola elnökével

A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság európai uniós forrást nyert a GINOP-5.1.3-as konstrukció keretében.

A projekt milyen fejlesztéseket célzott, illetve mitől egyedibb a Magyary felnőttképzési rendszere, mint a többi felnőttképzési centrum?

Borsó Tibor: - Alapvetően a partnerségében, illetve a helyszín tekintetében volt egyedi ez a lehetőség, hiszen Tata Város Önkormányzatával vettünk részt egy közös projektben, amivel az ország ötödik felsőfokú képzési központját hoztuk létre a régi Piarista rendházban, ami egyébként alapvetően képzési funkcióra épült. Ritka, hogy egy civil szervezet az önkormányzattal közösen egy felsőfokú képzési központot alakít ki közös erővel. A másik egyedisége, hogy milyen céllal hoztuk létre a felnőttképzési központot: már 2008 óta munkaerő-piaci szolgáltatás területén dolgoznak kollégáink a megye minden területén. Foglalkoztatási osztályokon segítik azokat a megyében élő álláskeresőket, akik állami oktatási intézményekben nem tudtak olyan képesítést szerezni, hogy munkahelyet találjanak maguknak.

Nagyon jó volt, hogy a tevékenységünk bővítését el tudtuk kezdeni. Kezdetben nagy segítséget jelentett számunkra, hogy olyan hátteret tudtunk teremteni a megnövekedett munkavállalói létszámunknak, amivel minőségibb munkát tudtunk végezni. Olyan egységes rendszert dolgoztunk ki, ami lehetővé tette azt, hogy olyan menedzsment szemléletű munkahely alakuljon ki, amivel további operatív programokra tudunk pályázni. A fő cél az volt, hogy a régi Piarista rendház épületét felújítva létrehozzuk Tata és környékének felnőttképzési központját. Ezzel szorosan összefügg, hogy a mi tevékenységünket is bővíteni tudtuk az irányba, hogy még több kollégát tudtunk ezen a területen foglalkoztatni, tevékenységi körünket bővítettük pl. munkaerő-piaci tanácsadással és képzési programokkal. A projektben 10 fő hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását vállaltuk, azonban jóval többet alkalmazunk. Ez a projekt azért is volt szimpatikus számunkra, mert olyan munkavállalókat vehettünk fel, akik rehabilitáltak, idősek, munkanélküliek, és ezzel olyan szintű állományt tudtuk létrehozni, ami mindenki számára tud munkát találni, és munkát adni.

Milyen képzések várhatóak az érdeklődők számára?

A tatai nagyrendezvényekhez tudtunk olyan képzési lehetőségeket biztosítani fiataloknak, vagy ez iránt érdeklődőknek, melyekkel ezekben a programokban már képzetten - nem csak betanított munkásként - tudnak részt venni és segítik azt, hogy a projektek minél jobban működjenek. Őszintén szólva a képzési rendszerünknek még nem értünk a végére, mert menet közben több operatív programban is feladatokat kellett elvégeznünk, amik nem voltak könnyűek. Itt még vannak tartalékok, illetve keresünk további civil szervezeteket, ki és hogyan tudna ebben segíteni. Ami még nagyon fontos volt, hogy a marketingünket intenzívebbé tettük, és ezt szeretnénk továbbra is erősíteni, hogy minél többen ismerjék meg, milyen széles körű tevékenységgel foglalkozunk. Ebben segítenek a helyi médiák, ebben segít ez a projekt, hogy kiadvánnyal be tudjuk mutatni tevékenységünket. Ez évben lettünk 25 évesek, ami mérföldkő az egyesület életében. Úgy gondolom, hogy a korábbi 25 év tapasztalataiból, ezekből az operatív program tevékenységekből, szakmai tapasztalatokból merítve egy jó menedzsment alakult ki, ami hosszú távon megalapozott, illetve egy olyan munkavállalási lehetőség, amivel a munkaerőpiacon is komoly szerepet kaphatunk, és ez mindenféleképpen biztosítja a jövőnket.

A felnőttképzésen túl milyen közösségerősítő közművelődési tevékenységeket folytat a Népfőiskola?

A várossal 2011-ben közművelődési partnerséget kötöttünk, amit 2016-ban közművelődési megállapodássá erősítettük. A partnerség abból adódott, hogy a nagy létszámú tagságunk tevékenységével segítettük a város kulturális-művelődési életét. Tanfolyamainkat városi szinten tudtuk meghirdetni az önkormányzat segítségével. A közművelődési megállapodással konkrétan közművelődési feladatot látunk el, amit teljesen ingyenesen végzünk, illetve közhasznú tevékenységünknek egy markáns része. Többféle programban nagyon nagy előrelépés, hogy 2018-tól fiatalok és inaktívak számára is tudunk képzéseket biztositani. Összesen mintegy 25 képzési módszert használunk, amiben nagyszerű dolgokat is sikerült produkálni a kollégáknak. Azok az idősek, akik nem értenek a számítógéphez, nem tudnak online módon eligazodni akár hivatali struktúrákban, akár email rendszerben. Az "Ülj mellém" program keretében a korábbi számítógépes tanfolyamainkat alakítottuk át úgy, hogy az időseket megpróbáljuk a beszerzett eszközökkel megtanítani a digitális térben való tájékozódásra. Az ifjúsági önkéntes munkát végző, nálunk jelentkező érettségire készülő fiatalokat segítőkként alkalmazzuk, így az idős korosztályt és a fiatalokat is össze tudjuk hozni. Én azt gondolom, hogy ez nagyon fontos szempont. Természetesen a város kulturális életében és a testvérvárosi kapcsolatokban sikerült olyan feladatokat is megvalósítanunk, amelyekkel uniós testvárvárosi programokat is létre tudtunk hozni. Példaként említeném a hollandiai Alkmaart, Tata egyik testvérvárosát, ahol élő muzsikusokkal közösen zenei programot szerveztünk. A két városban működő zeneiskolák segítségével, valamint az összes többi testvérvárossal közösen egy nagyszabású koncertet tudtunk megszervezni. Ez nem teljesen a fő profilunk, de úgy gondoljuk, a zene mindenkit összehoz, és bízunk benne, hogy ezt tovább tudjuk folytatni és hagyománnyá tehetjük.

A Népfőiskola igyekszik követni a trendeket. Milyen változásokon esett át a szervezet az utóbbi időben?

A hagyomány terén a megújulás mindenkinek nagyon fontos. Egyrészt hagyományőrzők vagyunk, hiszen a Magyary népfőiskolának alapvetően két alappillére van: a tatai Népfőiskola az első Állami Népfőiskola, ami idén 80 éves, és ahol a vidéki parasztságnak, illetve a fiatal parasztságnak a képzését vállalta magára felekezetekre való tekintet nélkül. Érdekes, hogy a dán főiskolai rendszer annak idején Magyarországon nem mindig felekezeti rendszerben működött, de a helyi református egyház - az akkori református lelkész szervezésében - gyakorlatilag felekezet nélkülivé tette. Akkor már működött a piarista oktatási rendszer, a katolikus képzése a fiataloknak, amely általános képzést nyújtott. Sajnos nem volt hosszú életű, mivel a II. világháború kettétörte ezt a tevékenységet. De ez az egyik alappillérünk, mivel ennek a hagyományát szeretnénk folytatni a XX., illetve a XXI. századi módszerekkel. A másik alappillérünk Magyary Zoltán szakmai munkássága, szakmai tevékenységének méltatása, illetve felkarolása, a napi életben való alkalmazása.

A következő a megújulás. Hagyományos tanfolyamrendszerünk is működik, de emellett muszáj volt - a koronavírus miatt - egy e-learning alapú képzésre átalakítani a programunkat – köszönhetően az uniós pályázatainknak. Ezáltal rengeteg fiatalt vonhattunk be, és számos olyan tevékenységet tudtunk meghonosítani, amivel a mai kornak megfelelően tudunk gyűjteni nem csak tagokat, hanem olyanokat is, akik ezeket a képzéseket látogatják. Minden civil szervezetnek, főleg egy közhasznú szervezetnek fontos mérőszáma, hogy a közhasznú tevékenységet hányan látogatják. Korábban ebben a tanfolyami rendszerben 6-7000 fő volt évente. A munkaerő-piaci szolgáltatással, az online rendszerrel, és az e-learning lehetőségekkel ezt a számot gyakorlatilag megdupláztuk. Ez óriási előrelépés, amit úgy szeretnénk tovább folytatni, hogy a jövőben - Magyary, aki a magyar közigazgatási rendszer szellemi atyja volt, és 2010-től kormányprogrammá alakították a 80 évvel ezelőtti gondolatait - egy, a „Pro bono” képzési rendszer keretében tananyagot szeretnénk fejleszteni. Ehhez a kapcsolatrendszereink, partnereink támogatásával rendelkezünk, úgymint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Corvinus Egyetem. Az ő segítségükkel szeretnénk Magyary Zoltán életét, munkásságát és a Magyary Népfőiskola 25 éves tevékenységét a közigazgatási továbbképző rendszer tananyagaiba beépíteni.

A másik előrelépés, hogy egy Erasmus+ pályázaton is indultunk, amelyben idősek IT kompetencia-fejlesztésében eddig végzett tevékenységünket szeretnénk határon túli partnerekkel, népfőiskolákkal együtt erősíteni. A lényeges ebben, hogy a mi 10 éves tapasztalatunkat tovább tudnánk adni, kutathatnánk ottani lehetőségeket az ottani igényeknek megfelelően, és ezt a tudást egy kicsit a Kárpát-medencére szeretnénk kiterjeszteni. Ehhez szintén az online tér ad egy nagy lehetőséget, és azok a partnerek, akikkel együtt dolgozunk. Bízunk benne, hogy amennyiben a pályázat nyer, akkor ezeket meg is tudjuk valósítani, hiszen saját kollégáink munkáját is tudnánk ezzel segíteni.

Milyen évfordulók várhatóak a Népfőiskola életében a jövőben?

Mindkét alappillérünknek kerek évfordulója van idén. A tatai Népfőiskola, az első Állami Népfőiskola megalakulásának 80. évét ünnepeltük január 7-én. Azt gondolom, tradicionálisan mindig vissza kell térni azokhoz az elemekhez, amelyekben fontos a tájban élő ember, a vidéken való maradás lehetősége. Az urbanizáció egy kicsit gyengíti a vidéket, és már 80 évvel ezelőtt is gondoltak erre, mert olyan képzési rendszert hoztak létre, amellyel tulajdonképpen a vidéki értelmiséget próbálták képezni annak érdekében, hogy helyben tudják irányitani a gazdaságot, tudjanak gazdálkodni. Mi ezt úgy próbáltuk átültetni a XXI. századba, hogy amit az iskolában nem tudtak megtanulni - azt az ismeretet, amivel a munkaerejüket meg tudják újítani -, adunk egy speciális tudást és természetesen, a saját eszközeinkkel segítve, ezzel munkahelyet is teremtünk. Ez volt a 80. éves évforduló.  

A Magyary házaspár halálának 75. évfordulójáról - március 24-én - szerettük volna egy konferencia keretében megemlékezni, azonban a vírushelyzet ezt nem tette lehetővé, de egy kiadványban mindenképpen szeretnénk ezt megtenni. A Magyary Népfőiskola emellett 1995-ben alakult, 25. évfordulóját júniusban terveztük megünnepelni, de mivel jelentős tagságunk van, egyelőre ez személyes jelenléttel nem lehetséges. Továbbá 10 éve működik az a kapcsolat, ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel köt össze. Valamint 15 éves a Hírmondó című nyomtatott újságunk, amire büszkék vagyunk, és amely bemutatja azt a palettát, amit egész évben működtetünk. Sajnos, az újság csak félévente tud megjelenni a korlátozott példányszám miatt, de az évforduló kapcsán összegyűjtöttük az elmúlt 15 év példányszámait, amit egyben szeretnénk majd kiadni. Lesz benne egy olyan szemelvény is, amelyet ünnepi Hírmondóként szeretnénk megjelentetni, mivel személyesen nem tudunk találkozni a tagsággal, illetve azokkal, akik részt vettek a munkáinkban. Azért is fontos, mert vannak olyan tagjaink is, akiknek saját civil szervezetük is van, igy ritkábban találkozhatunk a közgyűléseinken, de ezt az évfordulós megemlékezést mindenképpen létre fogjuk hozni és tudjuk majd működtetni. Szerencsére tiszteletbeli elnökünk, Márkus püspök úr még él, és nagyon sokat megemlékezik az édesapja által megnyitott és vezetett első tatai Népfőiskoláról. Örökös tiszteletbeli elnökünk és alapítónk Keresztes József, valamint nagyon sok alapító tagunk aktív részese az egyesület munkájának és az elnökségnek is, igy több lehetőségünk adódik visszaemlékezésekre.  Nem mindig a felnőttek, hanem a fiatalok felé is szeretnénk nyitni, és ezek a programok, amiket az utóbbi 2-3 évben indítottunk, azt célozzák meg, hogy a fiatalok is lássák, milyen fontos a közéleti tevékenység, a minőségi önkéntes munka megélése. Örülünk neki, hogy sok fiatal látogatja a programjainkat.

Hosszútávon mik azok a célok, melyeket el szeretne érni a Népfőiskola?

Azt gondolom, hogy 2016-2017-ben egy olyan fontos mérföldkövet léptünk át a szervezetfejlesztés területén, hogy önálló struktúrában tudtunk működni, operatív programokban való részvétellel. Nagyon örülök annak, hogy az országos területfejlesztés alapfelmérését elvégezték, és hogy ennek keretében egy nemzetközi projektben mi is részt vehettünk. Itt kutatómunkát végeztünk a Nemzeti Stratégiai Kutató Intézettel, valamint határon túli szakmai vezetők segítségével, s ez a projektünk is sikerrel lezárult. Ezekből szeretnénk tapasztalatokat szerezni - és az irányt nem kibővítve és nem meghatározva, de - szeretnénk nyitni az uniós közvetlen projektek felé is. Szeretnénk határon átnyúló projektekben részt venni, megismertetni a tevékenységünket, - ahogy már korábban említettem ebben a pro bono-s rendszerben – a közszolgálat irányában erősítenénk Magyary munkásságát és a Népfőiskola tevékenységét.

A munkaerőpiaci szolgáltatás területén - talán nem nagyképűség - megyénkben megkerülhetetlen szereplővé váltunk, több mint 25 kollégánk dolgozik ezen a területen. Ez már azt jelenti, hogy a Kormányhivatal foglalkoztatási osztályán kívül gyakorlatilag home office-ban, különböző képzéseket elvégezve a megye minden területén dolgozunk. Ezt szeretnénk tovább úgy erősíteni, hogy minél több rászoruló embernek tudjunk segíteni azzal, hogy megtaláljuk nekik a megfelelő munkahelyet.

Nagyon fontos még számunkra a klímaváltozás témájához való kapcsolódás. A Népfőiskola korábbi tevékenységei között nagyon sok olyan előadás volt, amelyeket a klímaváltozással, a környezetszennyezéssel, a környezetvédelemmel kapcsolatban rendeztünk. Ezt most strukturálisan szeretnénk összerakni, és egy belső képzés keretében - a Népfőiskola Műhelye segítségével - képezzük a saját kollégáinkat arra, hogy az alapokat elsajátítva érezzék ennek fontosságát. Az e-learning részét szeretnénk kibővíteni a tevékenységünknek, s - mint minden bűvölési programhoz, ehhez is kell humán erőforrás - keressük azokat a kollégákat, akik szívesen segítenek ebben. Önálló tananyagfejlesztéseket szeretnénk kialakítani, és van olyan munkaszervezet, és olyan holdudvar, ahol szakmai tevékenységet végző, egyetemeken oktató szakemberek - látva a munkánk sikerességét - tudnak ebben segíteni. Velük együttműködve szeretnénk kialakítani olyan tananyagokat, amelyekkel bővíteni tudjuk a közhasznú tevékenységünket.

Személyes célom, hogy látom ennek a tevékenységnek a hosszú távú lehetőségeit, amit szeretnék minél jobban kihasználni. További fejlődést nem, de erősíteni azt gondolom, lehet. Az országos szintre való emelést nem szeretném erőltetni, gondolok itt arra, hogy a lakiteleki Népfőiskolával és a Nemzeti Művelődési Intézmény partnerségével szeretnénk együttműködni a nemzetközi projektekben. Vettünk részt már ilyen projektben, ahol bemutatkozóként különböző képzéseken tudtunk részt venni vagy képzéseket tudtunk végrehajtani. Megyei szintű Népfőiskolai jelleget szeretnénk tovább erősíteni, lehetőség szerint a telephelyeink bővítésével. Szeretnénk egy önálló, saját ingatlanban végezni az alaptevékenységünket, ami sokkal hatékonyabb, rugalmasabb lenne, de ennek meg kell teremtenünk a gazdasági alapjait. Ehhez vannak remények, vannak lehetőségek, hiszen a kulturális törvény átalakult, s ebben a Népfőiskolát kulturális intézményként nevesítik. Megpróbálunk ehhez úgy felnőni, hogy már a kollégákat képezzük ezekre a szakmákra. Megpróbálunk olyan tagokat szervezni magunkhoz, akik ilyen tudással rendelkeznek. Ha lehetőség van rá, a humánerőforrással együtt a plusz feltételeket is meg tudjuk teremteni.

(Bihari Eszter)