A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

A kevés beszivárgó csapadék okozza az angolparki vízszintsüllyedést

Tata egyedi természeti adottságai közé tartozik, hogy az újraéledt források révén az „Élő vizek városa” címet viselheti. A Fényes területén 2001-ben megjelent első forrás után rendkívüli változásokat élt meg Tata lakossága az egymás után megjelenő források, a folyamatosan növekvő forráshozamok megjelenése során. Ez örömteli, hiszen városunk egyik egyedi természeti kincse, ugyanakkor gondot, komoly feladatot is jelentett az elapadás óta beépített, veszélyeztetett környezetben.

Az eltelt években adott tájékoztatások a karsztvízszint-emelkedéshez kapcsolódó azonnali intézkedést igénylő feladatokról, városunk természeti értékeit növelő beruházásokról, kivitelezésekről szóltak (Fényes Katonai-forrás, Angolpark Vízimadár-tó, Kismosó-patak mederrendezése, Hajdú utca csapadékvíz elvezetése, Esterházy-kastély park tórendezése, Malom-patak mederrendezése stb.).

A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztároló mintegy 30 éves regenerálódásának eredményeként közel vagyunk az egyensúlyi állapothoz, amikor a karsztvízszint változásában már meghatározó a csapadék alakulása. Szintén fontos tényező a térségi karsztvízkivétel, azonban ez számottevően nem változott az elmúlt években. Így jelenleg a vízszint emelkedését a főkarsztrendszerbe beszivárgó csapadék mennyisége és éven belüli eloszlása is befolyásolja. Az utánpótlódás szempontjából a téli félévben lehullott csapadék meghatározó.

Tatán a regenerálódási időszakban több, mint 40 métert emelkedett a karsztvízszint. A kezdeti években akár évi 2-3 méter emelkedést is tapasztaltunk, hiszen akkor még a depressziós tölcsér alsó részében volt a vízszint, kisebb térrész visszatöltődése történt. A „tölcsér nyílásával” egyre nagyobb terület vált érintetté, így a hasonló mennyiségű beszivárgás már kisebb vízszintemelkedést jelent. Az első forrás 2001-es megjelenését követően is tapasztaltuk, hogy például 2010-ben az átlagosnál mintegy kétszer több csapadék a karsztvízszint drasztikus, több méteres emelkedését okozta, majd a 2012 őszéig tartó csapadékszegény időszakban az emelkedés üteme lelassult, aztán meg is állt, sőt csökkent. 2012 őszétől ismét csapadékos időszak volt, és a beszivárgás eredményeként újra emelkedő tendencia következett.

Az utóbbi két évben, 2018. júniusától 2020 augusztus közepéig ismét a karsztvízszint csökkenése tapasztalható, ami Tatán is meghaladta az 1 métert. Az elmúlt két évben lecsökkent a csapadékból beszivárgó vízmennyiség a főkarsztvíztárólóba. Nem volt hóborítottság, a szórványos, intenzív, hirtelen lezúduló csapadék pedig viszonylag gyorsan lefolyik az időszakos vízfolyásokba, patakokba, és csak csekély mértékben szivárog be a főkarsztvíztárolóba.

Idén augusztus közepéig a süllyedés mértéke 0,5 méter volt. Ennek következménye a Vízimadár-tóban tapasztalt vízszintsüllyedés, amelyből így nincs megfelelő vízpótlási lehetőség a Malom-patakba sem. Az Angolpark nagyjából 20 méterrel magasabban fekszik, mint a Fényes, így itt látványosan érzékelhető az elmúlt két évben bekövetkezett közel 1,5 méter vízszintsüllyedés. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ismét elapad. Tatán, az összes forrásból a Fényes forrásterületen jelenleg nagyjából naponta 12 ezer köbméter víz fakad. Az időjárás ugyan rendkívül változékony, de jelentősebb őszi-téli csapadék esetén, még a jelenlegi vízkivételi gyakorlat mellett is, ismét emelkedhet a főkarsztvíztárolóba beszivárgó csapadékvíz mennyisége, és ezzel a város területén működő forrásokkal együtt az angolparki források vízhozama is.