Miről mesélnek pénzeink, érméink?

A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének alelnöke, Vámosi László, aki az Éremgyűjtők Tatai Szervezetének titkára is egyben, igen nívós kiállítást szervezett: a nyolcvan évvel ezelőtt alapított ÉremVerde Szabó Géza Ötvösmester munkáit állították ki a tiszti klubban.

 

A tárlatra, melyet Fehér Csaba, a Kuny Domokos Megyei Múzeum osztályvezetője nyitott meg, sokan ellátogattak. Fehér Csaba az éremművészetet a muzeológia szempontjából közelítette meg. Elmondta, nem véletlen, hogy a numizmatika a történelem egyik legfontosabb segédtudománya. Segítségével megtudhatjuk, hogy miről mesélnek pénzeink, érmeink, hogyan gondolkodtak eleink, s mit akartak kifejezni a pénz kibocsátói. Emellett az érmek számtalan információt hordoznak arról a korszakról, melyben születtek.

Megtudhattuk Fehér Csabától, hogy az érem kifejezés két fogalmat is jelöl: egyrészt a törvényes fizetőeszköznek nem minősülő emlékérmeket, tágabb értelemben pedig az érem szó jelöli az érmét és az emlékérmet is. A nyelvújítás korában tett próbálkozások ellenére nem sikerült a két fogalmat szétválasztani.

 

Az ÉremVerdében az ország legjobb érem- és szobrászművészeinek tervei alapján készülnek a legváltozatosabb témájú érmek. Szabó Géza ötvösmester munkáját Szeged városa 1999-ben Pro Urbe, 2010-ben pedig Szeged Város Kultúrájáért díjjal ismerte el. A tatai kiállításon több száz olyan érem látható, amely referenciának is felfogható.

Szabó Géza ötvösmester a megnyitón elmondta, hogy valamikor az éremkészítés is ugyanolyan művészet volt, mint például a festészet vagy a szobrászat, ám mára már elvesztette ezt a rangját.

- Az érem, a szép és nemes ajándék, maradandó művészeti alkotás, személyre szóló tisztelgés – fejezte ki Szabó Géza, mit jelent számára az érem.

 

Vámosi László hangsúlyozta, hogy megyénkben Szent István király uralkodásától kezdve 1301-ig működött éremverde Esztergomban, s azóta sajnos nem alapítottak ilyen üzemet.

A kiállítás 2011. március 31-ig tekinthető meg a tiszti klub emeleti kiállítótermében.