Koronavírus információs vonal telefonszáma: 06 80 277 455; 06 80 277 456

Kitelepített németekre emlékeztek

A német kitelepítettek emléknapját 2012-ben iktatta törvénybe az Országgyűlés, azóta minden évben Tatán is felidézik a második világháború utáni, 1946 és 48 közötti eseményeket.

 

A Német Nemzetiségi Múzeum adott méltó helyszínt a rendezvénynek, ahol a magyar és a német Himnusz elhangzását követően Harasta Renáta, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzat Regionális Irodájának vezetője köszöntötte a megjelenteket. Fehér Enikő, a Tatai Református Gimnázium diákja Lázár Ervin Keserűfű című novelláját olvasta fel, mely megrendítő leírás egy idős sváb házaspárról, akik a kitelepítések idején menekültek lakóhelyükről. Buzer Vanessza, szintén refis diák német nyelven szólt a közönséghez, majd az Eötvös József Gimnázium német nemzetiségi énekkara adott műsort Schmidt Mónika vezetésével, aki a Tatai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

 

Egy rendelet értelmében Németországba történő költözésre köteleztek mindenkit, aki az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát. Mentességet csak azok kaptak, akik igazolni tudták, hogy hűségesek maradtak a magyar nemzethez a nehéz időkben, vagy üldözték őket azért, mert magyarnak vallották magukat. A kitelepítést több lépcsőben hajtották végre.

Az első és legnagyobb lépcső 1946 januárja és júniusa között történt, ekkor közel 120 ezer német hagyta el Magyarországot. A háború alatti vándorlásokkal együtt a magyarországi németség összességében kevesebb mint a felére csökkent, alapvetően megváltoztatva ezzel a Dunántúl etnikai színezetét, és felgyorsítva a maradék németség beolvadását.

Tatáról sokakat a németországi Gerlingenbe telepítettek ki, őket említette Michl József polgármester. Elmondta, hogy ott új otthont, közösséget kellett teremteniük, s bár templomot is építettek, még mostanában is idegenként élnek ott. Ők mindig is magyarországi sváboknak tekintették magukat.

A múzeumban vándorkiállításon mutatták be a kitelepítés történetét, melyről Schmidtmayer Richárd igazgató-helyettes tájékoztatott.

- A kiállítás fő célja az, hogy rávilágítson azokra a tényekre, adatokra, folyamatokra, melyek a kitelepítéshez vezettek. Ma már nyíltan lehet erről beszélni, arról, hogyan érintette a németeket. Az emléknap erre szolgál, valamint az identitás erősítésére – vélekedett Schmidtmayer Richárd.