A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

Tatai kiállítás a Szőgyéni Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor alkotásaiból

Március 26-án a Tatai Református Gimnázium MIND galériájában nyitották meg a Szőgyéni Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor művészeinek alkotásaiból álló kiállítást, mely Tata Város Önkormányzata és a Tatai Helytörténeti Egyesület közreműködésével valósult meg. A kiállítást Smidt Veronika könyvtáros ajánlotta a közönség figyelmébe:

Tisztelt Igazgató Úr! Helyettes Asszony!

Kedves Diákok! Szervezők! Tisztelt Művészbarát Közönség!

Nagyon sok szeretettel köszöntöm kedves mindnyájukat. A húsz éves Szőgyéni Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor művészeinek munkáiból nyíló vándorkiállítás első megnyitójára gyűltünk ma össze testvértelepülésünk Református Gimnáziumának (Tatai Református Gimnázium) kiállítótermében.

Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem a kiállítás tatai szervezőit Dr. Kis Tiborné Margitkát, a Tatai Helytörténeti Egyesület elnökét és Osgyáni Zsuzsannát, Tata Város Önkormányzatának nemzetközi referensét, akik felkarolták ezt a kezdeményezést és nevüket adták ezen kiállítás létrejöttéhez. Továbbá külön köszöntöm a Tatai Református Gimnázium vezetőit, Illés Dániel igazgató úrral az élen és Geiszelhardt Zsófia igazgató helyettes asszonyt, akik befogadták ezen képkiállítást. Ugyanakkor szeretettel üdvözlöm Szőgyén község polgármesterét, Méri Szabolcs urat, Berényi Kornélia szavalót, Tata város díszpolgárát, kolléganőmet Melecsky Beátát Ottmár Sándor művészúrral, akik számára magamhoz hasonlóan ünnepi és történelmi jelentőségű ez a mai délelőtt. Nem utolsó sorban köszöntöm a kedves diákokat, minden hazai művészt és művészpártoló egyént, akik jelenlétükkel megtisztelték ezt a mai kiállítás megnyitót. Az iskola „MIND“ galériájában ezúttal a tanév végéig a Szőgyéni Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor vándoranyaga lesz látható, melynek lehetőségét előre is köszönjük...

Kezdjük mindjárt az elején...

A kezdetek még az 1998-as évekre nyúlnak vissza, amikor is három művészpártoló egyén (Nágel Dezső akkori polgármester, vmint az azóta elhunyt alapítók: Kántor János grafikusművész és Kocsis Ernő rajztanár) gondolatmenete találkozott egy felemelő és közös cél megvalósítása érdekében. Ez akkor nem volt más, mint egy képzőművészeti tábor létrehozása Szőgyénben. Az ötlet még az évben valósággá vált, és eleinte csak az elszakított területek  művészeinek volt a gyülekezőhelye, később azonban nemzetközivé vált – magyar, szlovák, cseh, lengyel, osztrák, kanadai, szerb résztvevőkkel. A község mindenkori vezetése nyitott volt erre a kezdeményezésre, az évek során a művészek igazi otthonra leltek községünkben, mellyel nem sok település büszkélkedhetett, s a tábor igazi művészteleppé nőtte ki magát nevet szerezve magának szűkebb és tágabb régiónkban...

 Az itt alkotó, most már különböző országokból származó képzőművészek (Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia Szerbia, Ausztria, Kanada) éves szinten, saját kifejezőeszközöket és technikákat használva szólhatnak kompromisszumot nem ismerő őszinteséggel a világhoz. Viszonzásul a befogadásért képeket adományoznak a falunak. Ebből az élményből született meg a közel 600 műalkotást őrző Szőgyéni Képzőművészeti Galéria, mely szellemi javakban gazdag gyűjteményével egyedülálló értéket képvisel térségünkben. 2018-ban községünk önkormányzata a tábor fennállásának 20. évfordulójára való tekintettel elkészítette a helyben hagyott művek jubileumi katalógusát, mely fotókon keresztül is a nyilvánosság elé tárja a galériának adományozott művészi anyagot. A három nyelven megírt kortörténeti dokumentum közel 100 oldalon, 43 alkotó életpályáját bemutatva tárja fel a szőgyéni művésztelep munkásságát. Sajnos az alapító, Kántor János esztergomi grafikusművész a kerek évfordulót már nem élhette meg, így tanítványa, a szentendrei Kunné Paulusz Györgyi, ikonfestő, művésztanár  váltotta a vezetésben, aki nemcsak a tábort szervezi, de a galéria folyamatos láthatóvá tételén is munkálkodik. Mára sikerült olyan tehetséges, neves alkotókat összefogni, akik nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy egymást inspiráló közösséget alkossanak, miközben meghagyják az egyén alkotói szabadságát. „Itt ugyanarról beszélünk ugyanazon a nyelven“ – vallják egyetértésben a művészek. A tavalyi tábor ideje alatt nagy előrelépés történt galériánk rendszerezésében is. Váraljai Anna szegedi művészettörténész elkészítette a galéria 536 képének katalogizálását és értékbecslését. Csupán a tavalyi táborban született 67 műalkotásból mintegy 37-et ajándékoztak községünknek. Ezen műalkotások széles spektrumú szín és fényértékeket képviselnek, témáik lenyomatai változatosak. Kunné Paulusz Györgyit idézve: „Többen a kognitív művészetet alkalmazzák, melyben nem a dolgok leképezési, hanem maguk a dolgok mögött rejlő jelenségek megfogalmazása található.“ Kántor János ezt hasonlóképpen fogalmazta meg: „Ha valakit egy műalkotás megérint, már megtettük a dolgunkat, ha pedig a magasabb rendű felé tudjuk irányítani a szemlélő figyelmét, az már maga az igazi művészet.“

A Szőgyéni Művészeti Galéria anyagából ezen vándorkiállításra 23 alkotó 29 művét tárjuk a nyilvánosság elé: 11 anyaországi, 9 felvidéki, 2 vajdasági és 1 erdélyi alkotóval. Örömmel tölt el, hogy a felvidéki művészek között négy szőgyéni alkotót mutathatunk be Önöknek. Ők név szerint: Baracska Árpád (grafikus, festőművész, restaurátor), Konterman Katalin (autodidakta festőművész), Nothart Alenka (autodidakta képzőművész), ill. Vámos János (dizájner, festőművész), akik a tábor alapítása óta rendszeresen figyelemmel kísérik a művészek munkáját. Tata Város képviseletében a kiállítottak között szerepelnek Jenei Terézia (képzőművész), Nágel Kornél (grafikusművész), Sulyok Teréz (festőművész, művészeti tanár), Óvári Zsuzsanna (iparművész) és Török Viktória (festőművész) munkái is, akikre testvértelepülési kapcsolataink révén nagyon büszkék vagyunk. Ezen kiállításunk formatárában tanulmányok, látvány utáni impresszionista valamint szürrealista művek egyaránt szerepelnek, melyek elkészítése során számos technikát alkalmaztak a művészek. A sokszorosító grafikai eljárások közül (rézkarc, linómetszet, papírmetszet), a festészetiekből (akvarell, olaj és akrilfestés, olaj- és pasztellkréta) színesíti a tárlatot. A szobrászat fafaragással való ötvözését pedig a vajdasági Sárkány Balázs remekében követhetjük nyomon.

Én azt gondolom, hogy egy festmény nem csupán festékből áll. Az itt lévő alkotásokon mindenképpen tetten érhető a művész agya is, technikai tudása, érzelmei..., mellyel mesélni akar nekünk, miközben a mi agyunkból is érzelmeket vált ki. A festéket a művész tölti meg élettel, az élmény pedig rajtunk múlik... F. Nietschével együtt vallom: „A művészet első feladata, hogy megszépítse az életet.” Ezt az életérzést kívánom a mai napon mindannyiuknak...

Nagy öröm volt számomra, hogy kollégáimmal együtt itt lehettem, hogy egy 20 éve működő nyaranta megrendezésre kerülő művésztelep jeles alkotóinak munkásságára irányíthattam a figyelmet... Bízom benne, hogy ez a vándorkiállítás elviheti/elviszi községünk hírnevét Magyarország és szűkebb hazánk művészeteket kedvelő egyéb helységeibe is. Ehhez kívánok az itt kiállított művészek számára sok sikert, további ihletet és sok szép alkotást! A szervezőknek, az iskolának további jó munkát, a nézőknek pedig élményekben, kalandokban gazdag utazást kívánok a tárlat megtekintése közben.

Ezennel a kiállítást megnyitom minden érdeklődő részére. Szemlélődjenek nyitottan, Vasily Kandinsky gondolatmenetével: „Az alkotás nem ismer kényszert – a művészet szabad.“

Mgr. Smidt Veronika

A kiállítás június 28-ig látogatható a gimnáziumban, tanítási napokon 8 és 16 óra között.