A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

Dobroszláv Lajosra emlékezik a tatai múzeum

Dobroszláv Lajos emléke címmel nyílt kiállítás a tatai várban június 19-én.  A Kuny Domokos Múzeum idei első nagy tárlatán több, mint 80 alkotást láthatnak az érdeklődők.

 

A Munkácsy-díjas Dobroszláv Lajos festőművész (1902-1986) városunk ismert és tisztelet övezte mestere volt. A tatai múzeum életművének jellegzetes darabjait bemutatva emlékezik most rá. A kiállításon nemcsak a múzeum tulajdonában és más közgyűjteményekben őrzött darabok kerülnek a közönség elé, hanem több, magántulajdonban lévő kép is látható a falakon.

A kiállítás kurátora, Kövesdi Mónika művészettörténész így foglalta össze Dobroszláv Lajos útját: „Az életrajz szikár tényei nemcsak a mester művészetét, de a 20. század drámai fordulatait is megmutatják. Dobroszláv Lajos a trianoni határon kívülről, repatriáltként került Budapestre, a Műegyetemre, majd innen a Képzőművészeti Főiskolára. 1926-ban a felsőgallai polgári iskolában kapott állást, így került a „magyar Ruhr-vidékre”, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. virágzó, felfutóban lévő bányásztelepülésére, és szeretettel ábrázolta ezekben az években a bányavidéket és a nehéz életű bányászokat. 1942-től a tatai piarista gimnázium tanára volt, akit katolikus hite és vallásának gyakorlása miatt az új rendszerben, 1950-ben elbocsátottak állásából. Ugyanebben az évben bányászportréjára elnyerte a Munkácsy-díjat, ezzel együtt egy új álláshoz is jutott, ő lett a tatai múzeum igazgatója. 1953-ban aztán nyugdíjazását kérte, visszavonult, és ettől kezdve képei eladásából tartotta el a családját. Tiszteletre méltó alakjára még jól emlékeznek a tataiak. A festő gyakran tűnt fel hordozható festőállványával, összecsukható székével a tatai utcákon vagy a tavak partján. „

Kövesdi Mónika a tárlat megnyitóján elmondta: - Dobroszláv Lajos úgy tekintett a tájra, mint az Isten művére. Számára a táj valóban maga az Isten volt, amiben benne élünk, s a festészettel az volt a szándéka, hogy másoknak is meg tudja mutatni ezeket a nagyon csendes és bennünket állandóan körülvevő szépségeket, akár egy havas tájról, akár egy egyszerű utcarészletről van szó. Attól olyan szépek és energiával, szeretettel telítettek a képei, mert ő ezt a mágikus dimenziót észrevétlenül bele tudta tenni az alkotásaiba.

A tárlatot dr. Hessky Orsolya, művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitotta meg, majd Michl József mondta el köszöntő gondolatait. Tata polgármestere kiemelte: - Dobroszláv Lajos az egész életével tanított. Nem csak a szakmáját tanította, hanem az egész életével mutatott példát és élte azt az igazságot, amelyet piarista tanárként minden egyes képére felírt: „Mindent Isten nagyobb dicsőségére”. Aki egy ilyen jelmondatot választ magának és azt kifelé is bátran vállalja, egész biztosan örök időkre példa marad  mindannyiunk számára - fogalmazott a városvezető.

A Kuny Domokos Múzeum gondozásában a kiállításhoz kapcsolódva jelent meg a festőművész munkásságát, életútját és a tárlat anyagát bemutató album, mely Szabó Andrea, Ferenczy Noémi-díjas tervező, grafikusművész közreműködésével készült el, szerkesztője Kövesdi Mónika volt. A kiadvány a tatai múzeumban megvásárolható.

A megnyitón közreműködött: Weisz Péter (cselló) és Kaszás József (Orfeusz Társulat). A kiállítás augusztus 22-ig tekinthető meg.