A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

Felavatták Puhl Aladár emléktábláját

Puhl Aladár építészmérnök munkássága előtt tiszteleg az az emléktábla, melyet szeptember 21-én avattak fel a Fellner Jakab kilátó falán a Tatai Helytörténeti Egyesület és Tata Város Önkormányzata szervezésében.

 

Puhl Aladárt a város építészének is nevezik, hiszen óriási szerepe volt Tata fejlődésében. 1888-ban született, 1921-től a Tata-Tóvárosi Hitbizományi Uradalom szolgálatában állt. Ő tervezte a Fellner Jakab kilátót melynek építkezését is irányította, a nevéhez fűződik a Forrásház, a bőrgyár és a Kapucinus Rendház emeleti ráépítése valamint a toldalék épületek kialakítása. Sokoldalú szakember volt, többek között megtervezte a várárok zsiliprendszerét, szerepet játszott területrendezési feladatokban, utcák és építési telkek  kijelölésében, parcellázásokban, és a bíróságok is gyakran kikérték szakmai véleményét. Számos út, utca, csatorna, gát, üzemi épület mellett az ő tervei alapján készült a tóvárosi községháza épülete, de tervezett például óvodát, közutat és kabinokat a Fényes-fürdőre, részt vett halastavak felújításában és véleményezett városfejlesztési terveket. Az emléktábla avatásán dr. Kis Tiborné, a Tatai Helytörténeti Egyesület elnöke összegezte munkásságát, életpályáját, kiemelve: - Puhl Aladár olyan sokoldalúan és kiemelkedően járult hozzá Tata építéséhez, szépítéséhez, hogy kötelességünk méltóképpen megemlékezni róla.

A Söréttorony (Fellner Jakab kilátó) funkcionális felújítása 2019-ben fejeződött be a Kálvária dombon. A torony visszakapta egykori kilátó funkcióját, új ablakokkal és díszkivilágítással gazdagodott, környezetében pedig interaktív játszó- és pihenő tér jött létre. A felújítással a város a torony építésze, Puhl Aladár emléke előtt is tisztelgett. A kilátóban még ugyanabban az évben nyílt meg az az állandó kiállítás, mely Tata építészeinek állít emléket „Tata építői” címmel. A kiállítás a Söréttorony falán időrendi sorrendben mutat be nyolc építőmestert a hozzájuk kapcsolódó épületekkel. A lépcsőkön felfelé haladva láthatjuk: Suess Orbánt a végvár építőjét, Kuttner Jakabot a Kapucinus Templom tervezőjét, Anton Pilgramot a nagytemplom tervezőjét, Fellner Jakabot a tatai uradalom építőmesterét, Hültl Dezsőt a piaristák építészét, Feszty Gyulát Budapest építészét, Baumgarten Sándort az iskolaépítőt és Puhl Aladárt a tatai születésű építészmérnököt, akinek emléktáblája előtt Rigó Balázs mondott beszédet. Tata alpolgármestere az emléktábla felállítását kezdeményező egyesületet méltatva kiemelte: - Előadások, írások, folyóiratok, könyvek, városi séták, kirándulások, tatai rendezvényeken való közreműködés, helytörténeti kiállítások és helyi alkotók műveit bemutató tárlatok, szobrok valamint  emléktáblák jelzik városszerte a Tatai Helytörténeti Egyesület közösségünket, a tataiságot gazdagító tevékenységét. Ehhez a munkához az önkormányzat is igyekszik a maga eszközeivel támogatást nyújtani. Így volt ez többek között 2018-ban, amikor közösen emlékeztünk meg a városegyesítés 80. évfordulójáról és az akkor 130 éve született Puhl Aladárról, vagy amikor az önkormányzat megkezdte a Söréttorony felújítását, majd ezt követően 2019 őszén a Kuny Domokos Múzeum irányításával megnyitotta azt az állandó kiállítást, mely Tata építőinek, köztük Puhl Aladárnak állít emléket. Rigó Balázs hozzátette:- Így van ez ma is, amikor immár a 12. emléktáblát avatja fel közösen az egyesület és az önkormányzat.

Az eseményen Kövesdi Mónika művészettörténész elevenítette fel Puhl Aladár elődeinek emlékét a Söréttoronyban lévő állandó kiállítás rövid áttekintésével, valamint a család nevében Eördögh Szabolcs idézte fel nagybátyja alakját és köszönetet mondott mindenkinek, aki az emléktábla felállításában szerepet vállalt.