Koronavírus információs vonal telefonszáma: 06 80 277 455; 06 80 277 456

„A magyarság ma is járja a keresztutat…” – megemlékezés a Felvidékről kitelepítettek emléknapján

Tata Város Önkormányzata szervezésében rendeztek megemlékezést és koszorúzást április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján. Az esemény a Mindszenty téren található szőgyéni emlékkeresztnél kezdődött, majd a Városháza dísztermében, egy könyvbemutatóval folytatódott.

 

75 éve annak, hogy 1947. április 12-én elindultak Felvidékről az első vasúti szerelvények Magyarország felé az úgynevezett „csehszlovák-magyar lakosságcsere” keretében, s megkezdődött a szlovákiai magyarok elűzetése szülőföldjükről. Tíz évvel ezelőtt, 2012. decemberében a magyar országgyűlés április 12-ét országgyűlési emléknappá nyilvánította, hogy méltó módon emlékezzen meg a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, hazánkba telepített magyarságról. Az emléknaphoz kapcsolódó rendezvényekkel Tata Város Önkormányzata tisztelettel adózik nekik, és rajtuk keresztül azoknak a felvidéki magyaroknak, akik állampolgárságuktól, közösségüktől, vagyonuktól megfosztva, szülőföldjükről elűzve, kemény akarással otthont teremtettek maguknak, valamint nagyrabecsülését fejezi ki mindazoknak, akiket csehországi kényszermunkára deportáltak, de ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

A tatai megemlékezésen Michl József polgármester hangsúlyozta: - Minden esztendőben újra és újra felelevenítjük a kitelepítés eseményeit, ám mindezt nem lehet elégszer elmondanunk. A legfontosabb feladatunk az, hogy a gyermekeink is minden részletében megismerjék a múlt történéseit. A városvezető elmondta: - A szomorú eseményekre való emlékezés olyasmit is teremt, amire jó szívvel gondolunk. Ilyen a Tata-Szőgyén testvérbarátság, melyet az elődeink okos, szeretetteljes döntésének köszönhetünk. Az iskoláink együttműködése, az örömteli cserkésztalálkozók, a közös programok s az a barátság, melyet folyamatosan ápolunk és fenntartunk, mind annak köszönhető, hogy valakik egykor egy katasztrofálisan rossz, gonosz döntést hoztak, mellyel elszakítottak minket egymástól, majd el is üldözték a honfitársainkat. Nem tudunk elégszer helyettük is bocsánatot kérni, nem tudunk elégszer megbocsátani, s nem tudunk eleget tanulni a történtekről - mondta el a szőgyéni emlékkereszt előtt Michl József.

A felvidéki magyarság 1947. tavaszán megkezdődött kitelepítése 1948. december 22-ig tartott. A lakosságcsere során, illetve az ezt megelőzően végrehajtott kitoloncolások következtében közel 90 ezer magyar volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. Szőgyénből 135 magyar családot telepítettek át Magyarországra, ezen családok jelentős része Tata környékére került, majd később közülük sokan költöztek Tatára, az újhegyi városrészbe. A rendszerváltást követően megalakult, első szabadon választott tatai önkormányzat képviselő-testülete 1992-ben az Újhegy egyik utcájának a Szőgyéni utca elnevezést adta. 1995-ben Szőgyén Község Önkormányzata Nágel Dezső polgármester vezetésével megszervezte a kitelepítettek első találkozóját. 1997-ben, pontosan 50 évvel azután, hogy azok a bizonyos vasúti szerelvények megindultak a Felvidékről, Szőgyén község és Tata városa hivatalosan is testvértelepülési kapcsolatot kötött. Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere a tatai megemlékezésen beszédében úgy fogalmazott: - Be kell látnunk, hogy az államhatárok, a politikai határok és a nemzet határai nem esnek egybe. Mi, felvidéki magyarok, Szlovákia területén élünk, magyarul beszélünk, magyar irodalmat olvasunk, magyar médiumokat figyelünk, kulturális értelemben együtt élünk Magyarországgal. Örülünk neki, hogy az anyaországban olyan politikát folytatnak, amely erősíti ezt a kulturális egységet, s nagy öröm az is, hogy egyre több híd, kompjárat és gyorsforgalmi út köti össze Felvidéket Magyarországgal. Méri Szabolcs kiemelte: - A magyarság határon innen és túl egyaránt ma is járja a keresztutat, amelyen sok szenvedés és megaláztatás érte már. Ám a keresztutat hitünk szerint a dicsőséges feltámadás követi majd, Isten segítsen ebben minket!

A Mindszenty téren megrendezett eseményen dr. Farkas Zsolt, szőgyéni esperes-plébános mondott imát a kitelepítettek emlékkeresztjénél. Ezt követően a Városházán került sor Klemen Terézia és Oláh Kálmán „Kitaszítottak” című könyvének bemutatójára. A kiadvány a felvidéki magyarság megpróbáltatásairól szól. A szerzők, akiket közös tanári múltjuk is összeköt elmondták, a könyv elkészítésének hátterében személyes, családi érintettség is van. A kiadvány maga történelmi szakmunka, ami azonban tudatosan olvasmányosan lett megírva. Az írók arra törekedtek, hogy a könyv a történészektől kezdve az érintetteken át egészen az eseményeket nem ismerő olvasóig mindenki számára érthető legyen.

A megemlékezésen közreműködött Somhegyi Kitti, Berényi Kornélia, Smidt Veronika (Szőgyén), a 9. Vörössipkás zászlóalj felvidéki hagyományőrzője Leboc Szabolcs, Solecki Szilárd, a szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskola diákjai és a Fazekas utcai Iskola Kodály kórusa Paulovicsné Guoth Zsófia karnagy vezetésével.