Koronavírus információs vonal telefonszáma: 06 80 277 455; 06 80 277 456

Tata Baráti Kör

E-mail: 

info kukac tatabaratikor pont hu

Az 1800-as évek végén több lokálpatrióta „városcsinosító egylet” működött Magyarországon, akik fontosnak tartották a „honismertetést”, a városépítés ügyeibe való beleszólást, mert mint, ahogy a görög demokraták mondták „az ember városépítő lény”.

Az 1970-es évek közepére kezdték újra felfedezni a szükségét és lehetőségét, hogy egyesületi formában is lehet és kell is a közvetlen lakókörnyezetünkért tenni valamit.

Szirtes László a Művelődési Ház akkori igazgatója (1975) úgy gondolta, hogy Tatán is valami hasonlót létre kell hozni, ehhez pedig az kell, hogy össze kell szedni a városhoz kötődő, a várost szerető embereket és legyen ez a Tata Barátainak Köre.

Az alakuló közgyűlés 1976-ban dr. Körmendi Gézát az Eötvös Gimnázium tanárát, helytörténészt választotta meg az egyesület elnökének. A város szerette, sok embert vonzott a kör tagjai sorába, olyanokat is, akiket valami meghatározó fiatalkori élmény, például iskolai évek idekötnek, de már rég nem a városunkban élnek.

Példák a TBK négy évtizedes tevékenységéből:

 

Az első évtizedben jellegzetes feladatának tekintette az egyesület a fontosabb emlékek, személyek emlékének emblémával történő megjelölését. Ennek legszebb példája Magyary Zoltán 100. születésnapja alkalmából felavatott domborműves emléktábla az Ady Endre utcán található volt tóvárosi Községháza falán.

Talán a legtöbb pozitív visszajelzést dr. Bognár Pál, (Pali bácsi) a tataiak orvosának emléktáblája 2009. évi avatása kapta.

Húsz éven keresztül – a megalakulást követően – jelentette meg az egyesület az évkönyveit, amelyek egyúttal a szellemi értékek, hagyományok bemutatását, megőrzését is segítették. Ma már a helytörténet becses forrásait jelentik e kötetek.

Az utóbbi évtizedben hagyománnyá vált a város kiemelkedő értékének tekinthető Öreg-tó medrének tisztítása, takarítása.
1999-ben kezdeményezte az egyesület a Városi Civil Fórum megszervezését, a város civil szervezeteinek összehívását, amelyhez 2000-ben kérdőíves felmérést is kapcsoltak.
A város vezetésével hosszú időn keresztül évente bejárták a várost, hogy feltárják a környezetszennyezési vagy más környezetvédelmi problémákat. Fontos kezdeményezés volt az egyesület részéről az ivó kutak helyreállítása, részben idegenforgalmi, részben ezen értékes emlékek megőrzése miatt. Ennek legszebb példái a Csurgó-kút, a Panoráma-kút és a Büdös-kút.
Az „ajándékozz egy padot városodnak” felhívásra huszonöten, majd „ültess egy fát az Angolkertbe” felhívásra 34 fő jelentkezett. Az összes adomány értéke az egy millió forintot is elérte.
Nagyon komoly feladatot jelentett a zenepavilon, vagy filagória felújítása és felállítása a Kodály téren.

A TBK vezetősége 2001 óta vesz részt, szervezi a „Kulturális Örökség Napok” elnevezésű országos akció helyi programjainak előkészítését. Az egyesület elnöksége tevékenységéhez kapcsolódva megjelentette a Tatai Értékmentő című kiadványt, majd a Csalánleves című időszaki lapot.

A Harangláb felújítása, az angolkerti uradalmi konyha restaurálása is annak a példája, hogy magánemberek, vállalkozók, ha összefognak, akkor rendkívüli eredményekre képesek.

Közel 10 éve jelentetik meg népszerű tatai naptárunkat.

Az épített környezet megóvásában sziszifuszi munkát végeznek a gyakran packázó hivatalokkal szemben, de még így is eredményes volt az Angolkert és a Zsidótemető védetté nyilvánítása. Fájó pont, hogy a piarista kápolna felújításában kezdeményezésük ellenére sincs előrelépés.

2007-ben országos városvédő szakmai találkozót szerveztek. Az évente megrendezésre kerülő tábor rendezési jogát csak a legjobb egyesületek nyerhetik el.

Lendik Józsefnek, a TBK jelenlegi elnökének munkáját 1995-ben a legmagasabb városvédő kitüntetéssel a Podmaniczky-díjjal ismerte el a Város- és Faluvédők Országos Szövetsége.

 

Forrás: www.tatabaratikor.hu