A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

Tempós tanácskozás, egyetértő határozatok az önkormányzatban

Bár bőven volt megtárgyalnivalója az önkormányzati testületnek, hatékony munka folyt az április 28-adikai ülésen. Michl József polgármester ezúttal egyéni körzetben megválasztott országgyűlési képviselői minőségében is köszöntötte helyhatósági képviselőtársait. A 2009-es pénzügyi év zárásaként a testület egyhangúlag elfogadta az előző esztendő költségvetési beszámolóját.

Részletes tájékoztatást adott a város közbiztonsági helyzetéről dr. Friedrich Gábor őrnagy, városi kapitány, aki az önkormányzat további támogatását kérte. Több városi intézmény munkájába nyertek összefoglaló jellegű betekintést a képviselők, s számos előterjesztést fogadtak el szinte teljesen egyhangú felhatalmazással.

 

Tata városa valamivel több, mint nyolcmilliárd forintból gazdálkodott, ebből a központi költségvetés 1,2 milliárdot bocsátott rendelkezésre - tájékoztatott Hanesz József, a polgármesteri hivatal pénzügyi irodavezetője. A saját bevételek - iparűzési adó, gépjárműadó stb. - 2,6 milliárdot tettek ki, a városi fenntartású kórházra 1,2 milliárdot nyújtott a társadalombiztosítás a büdzséjéből. Kötvényből 2,2 milliárd forint származott, ingatlan- és földeladásból 200 millió forint folyt be a város kasszájába. Mindezen felül 200 millió forintos pénzmaradvánnyal számolhatott az önkormányzat.

 

Mintegy hatmilliárd forintra rúgtak a kiadások, amelyből a legjelentősebb tételt, 2,4 milliárd forintot a személyi juttatásokra és járulékokra költöttek. A második legnagyobb kifizetési tételt az intézmények fenntartása, az eszközbeszerzések és a közüzemi díjak képezték, 1,5 milliárd forintot. A társadalmi és civil szervezetek 300 millió forintot kaptak támogatásként, különböző ellátásokra, így segélyezésre 150 milliót fordítottak. A 2009-es 600 milliós beruházási összegből beruházások, fejlesztések történtek.

 

Hanesz József tájékoztatása szerint a központi költségvetés idén mintegy 150 millió forinttal megkurtította a támogatást, ennek ellenére az önkormányzat a helyi adókat nem emelte, helyenként mérsékelte. A gazdasági válságra tekintettel nem kívánnak nagyobb terhet róni a polgárokra, viszont a működési költségeken mindenütt takarékoskodást kérnek az intézményektől. Nem szüntettek meg álláshelyet a városi foglalkoztatásban, munkahelyteremtő támogatásra pedig hatmillió forintot irányoztak elő a vállalkozásoknak. Nem csökkenti a város a segélyek és ellátások összegét, sőt,
az állami támogatásból kieső összeget saját forrásból igyekeznek pótolni. A nehéz helyzetbe sodródott családokat nem hagyják magukra, ez az első szempontok közé tartozik a rendeletek és határozatok megalkotásakor.