Vértestolna

www.vertestolna.hu

 

Vértestolna Tatáról szintén az Agostyánon keresztül vezető úton érhető el. Vértestolna a kistérség talán legcsendesebb, legkisebb átmenő forgalommal terhelt települése, amelynek üdülőfalu-szerepe minden bizonnyal felértékelődik. A Tata-Tarján közútra egy több kilométeres bekötőúttal csatlakozik. A Gerecse 400-500 méter magas hegyei által körülvett kicsiny község a hegység egyik legkisebb településének számít. Jelenleg Héreggel alkot körjegyzőséget. A község területén a vas- és bronzkorból kerültek elő a legkorábbi régészeti leletek. A középkorban okleveles említésével 1247-ben és 1337-ben találkozhatunk. A török időkben is pusztaként tartották nyilván és az is maradt egészen az 1720-as évekig. 1733-ban Esterházy József katolikus vallású würzburgi németeket telepített le Tolnapusztára. Az itt otthonra találó hívek számára emelték 1750 körül a faluképet azóta is meghatározó barokk stílusú katolikus templomot, melyet 1788-ban Gött Antal tervei szerint átépítettek. Keresztelő kútja XVIII. századi barokk, rokokó főoltára és szószéke a XVIII. század második felében készült. Említésre méltó népi építészeti emléke a községnek az 1812-ben épült Mária-kápolna, valamint két, országos műemléki védelem alatt álló lakóház a Petőfi utcában. Az Országos Kék Túra útvonala mellett fekvő Vértestolna – a Gerecsei Tájvédelmi Körzettel körülvett településként – kedvelt, nyugalmat adó kirándulóhely. Nyugati határában magasodik a hegység második legmagasabb hegycsúcsa (Öreg-Kovács, 554 m), míg a keleti határában emelkedő Pes-kő elsősorban barlangjáról, egykori sólyom-fészkelő-helyéről és gyönyörű kilátásáról ismert.