Naszály

www.naszaly.hu

 

Naszály, Tatától északnyugatra fekszik 7 km-re, szintén az egykori tatai uradalomhoz tartozó település volt, Az egykor egyutcás faluból az elmúlt évszázadban egyre szélesedő, egyre népesebb (mára 2200 fős) község vált, közepesen fejlett mezőgazdasággal. Határában számos halastó, tórendszer húzódik. A vaskor emberei telepedtek meg először a község területén, erről az itt fellelt halomsírok tanúskodnak. Az oklevelek 1234 és 1270 között Ladomér néven említik a települést, 1284-ben pedig Nostan alakban. 1628-ban szerepel először Naszal néven. Elődtelepülése a szomszédos Billeg-, Almás-, és Grébicspusztával együtt elpusztult a török hódoltság idején. 1639-ben népesült be újra a falu. 1727-től 1945-ig az Esterházyak voltak a község legnagyobb birtokosai. Naszály építészeti értékei közé tartozik a műemlék jellegű vízimalom épülete és a malomudvar téglahídja, valamint a községhez tartozó billegpusztai Esterházy kúria XVIII. századi barokk épülete. A református egyház anyakönyveit 1780-tól vezetik, a Fő téren álló református templom 1787-ben épült, mai formáját az 1859-es átépítésekor nyerte el.
A Naszály határában húzódó, a XVIII. században Mikoviny Sámuel tervei alapján lecsapolt hatalmas mocsárvilágra ma már csak a régió egyik legnagyobb kiterjedésű (330 hektáros) mesterséges halastavának számító Ferencmajori-halastórendszer emlékeztet. E tóvidék mindenekelőtt egyedülállóan gazdag madárvilágáról nevezetes, napjainkig több mint 250 fajt – köztük megannyi európai ritkaságot – figyeltek itt meg. Naszály határában, Grébicspusztán húzódik az a két kilométer hosszú vadgesztenye fasor, amelynek idős, impozáns példányai méltán érdemelnének védettséget.
Naszály hagyományos rendezvényei a húsvéti tojásgurító verseny, a pünkösdi majális, a szeptemberi Naszályi Napok, a decemberi lucázás.