10 éves a Gerecse Natúrpark

Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség szervezésében rendeztek konferenciát „a Gerecse Natúrpark első 10 éve ” címmel az Új Kajakház Ökoturisztikai Központban március 8-án.

Idén már 10 éve annak, hogy 30 önkormányzat és 17 további szervezet közös szándékának köszönhetően létrejött a Gerecse Natúrpark. A mögöttünk álló egy évtized során sok minden történt, tanösvények, kilátópontok, túraútvonalak létesültek, megjelent egy fotóalbum és folyamatos a natúrparkhoz kapcsolódó oktatási tevékenység is. A március 8-i konferencia célja az volt, hogy számot adjanak az eddigi eredményekről és előkészítsék a Gerecse Natúrpark következő 10 évének terveit.

A 79.611 hektáros natúrpark területe érinti a Tatai, a Tatabányai és az Esztergomi – járást. Létesítésének alapvető célja az volt, hogy a Gerecse hegység és az ahhoz csatlakozó peremterületek tekintetében elősegítse a fenntartható és értékőrző tájhasználatot, egységes arculatot és marketing támogatást nyújtson a tájra jellemző helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítéséhez, valamint a környezeti nevelés, oktatás eszközeivel is hozzájáruljon a természeti és kulturális értékek, hagyományok megőrzéséhez.

A tatai eseményen köszöntőt mondott Michl József polgármester, a natúrparkot képviselő szervezet, az Által-ér Szövetség elnöke, aki a helyszínen úgy nyilatkozott: – Amikor 10 éve megalakult a Gerecse Natúrpark, még nehéz volt ilyen hosszú távra tervezni. Az elmúlt évtized során azonban egy olyan jó közösséggé erősödtünk, amelyre már sokkal könnyebben építhetjük a következő esztendőket. A natúrpark gondolatában tehát a legfontosabb a közösségépítés, az együttműködés, amellyel úgy alakíthatjuk a saját környezetünket, hogy abban a következő generációk is jól érezhessék magukat. Michl József hozzátette: – Mi itt élünk, tehát az életünk is benne van ebben, ezért a mindennapjainkhoz szükséges egyéb fejlesztéseinket úgy tervezzük, hogy a természeti környezetünk ne sérüljön, hanem tovább gazdagodjon.

A natúrparkok négy alappillérre épülnek, ezek a turisztika, a vidékfejlesztés, a természeti és épített örökség megőrzése illetve a környezeti nevelés. Ezek mentén minden területen terveznek fejlesztéseket az alapítók a következő évtized során, a fenntartható együttműködés és a partnerség jegyében.

A natúrpark első tíz évéről a Kajakházban dr. Musicz László, az Által-ér Szövetség szakmai igazgatója adott tájékoztatást, aki elmondta:- Már az indulásunk is különleges volt, ahogyan a natúrpark szívére, Péliföldszentkeresztre rátaláltunk, ahol a Szalézi Rendben olyan partnert ismerhettünk meg, amelynek rendházában zajlott az alakuló ülésünk, és amely pár évvel később gazdája lett az ott felépült és 2019-ben átadott Látogatóközpontunknak is. Emellett a natúrpark egységes arculatának kialakítása során sikerült minden érintett településre valamilyen épített elemet elhelyezni, többnyelvű információs pontokat, natúrpark kapukat, táblákat. Sok mindent elértünk az elmúlt évtizedben, számtalan ötletünk megvalósulhatott, például tanösvényeket létesítettünk, élőhely rekonstrukciókat és más projekteket valósítottunk meg.

Az eseményen kitüntetések átadására is sor került, hárman vehettek át elismerést értékmentő és értékteremtő munkájukért. Az Által-ér Völgy Természeti és Kulturális Örökségéért Díjban részesült 2023-ban:

Czumpf Attila, a Gerecsei Tájvédelmi Körzet egykori vezetője, aki 34 éven át dolgozott a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál, illetve annak elődjénél, a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóságnál, s mindvégig a Gerecsei Tájvédelmi Körzetet szolgálta. Czumpf Attila volt a megálmodója és létrehozója az Agostyáni Ökofalunak, elévülhetetlen érdemei vannak az ökológiai kultúra, a teremtésvédelem és természetvédelem harmonikus egységének megvalósításában, több évtizedes természetvédelmi tevékenysége példaértékű az Által-ér völgy és a Gerecse Natúrpark számára.

Horváth Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Természetjáró Szövetség volt elnöke, aki sportvezetőként végezte több évtizedes pályafutását. 1980-ban kérték fel a KEM Természetbarát Szövetség vezetésére, ahol 42 éven át töltötte be az elnöki tisztséget, s a Magyar Természetjáró Szövetség Dunántúli alelnöke is volt 17 évig. Tevékenysége révén született meg a Gerecse 50 teljesítménytúra 1982-ben, főrendezője volt a Tatai Minimaratonnak, a tófutásoknak és IVV-túráknak is, emellett az Által-ér Szövetségnek és a Gerecse Natúrparknak szintén alapító tagja, aktív részese.

Molnár András, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tatai Szakaszmérnökség vezetője, aki 2002-ben kezdte pályafutását a Vízügyi Igazgatóságnál. Több sikeres vízkárelhárításban és vízügyi beruházásban vett részt az elmúlt két évtizedben. Ezek sorából kiemelkedett az Által-ér vízgyűjtőjének rekonstrukciója (2010-2012 között), és a Duna több szakaszán az árvízvédelmi művek fejlesztése. Munkáját nagy szakértelemmel végzi, kiváló kapcsolatot ápolva a vármegye államigazgatási szervezeteivel, önkormányzataival, gazdálkodóival és civil közösségeivel. A Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezetének 2019-től vezetőségi tagja.

Ugyancsak az Által-ér Díjban részesült tavaly novemberben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is, megalapításának 25. évfordulója alkalmából, az elismerést a Tatai Vadlúd Sokadalom megnyitóján vette át Füri András igazgató az Öreg-tó partján.

A tatai konferencia programjában az érdeklődők szakmai előadásokat hallhattak a Vadlúd Sokadalomról, a natúrpark turisztikai fejlesztéseiről és látogatóközpontjáról, a környezeti nevelés és szemléletformálás jelentőségéről, valamint dr. Musicz László, a kötet szerkesztőjeként bemutatta a Gerecse Natúrpark Fotóalbumot. A konferencia a „Tata környezet- és természetvédelmi jeles napjainak, hagyományainak megőrzése” c. TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2021-02241 azonosító számú projekt keretében valósult meg.