„1848 legszebb üzenete: Élni és halni a másikért…!” Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt tisztelegtünk

Tata Város Önkormányzata idén is ünnepi felvonulással tisztelgett a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt március 15-én.

A felvonulás első állomása Mansbarth Antal katolikus pap, a forradalom mártírjának emléktáblájánál volt, ahol Both Zoltán káplán mondott áldást, majd a menet Hamary Dániel orvos, honvéd tüzér hadnagy Tópart utcai emléktáblájához vezetett. Dr. Szabó Dénes nyugdíjas osztályvezető főorvos, gyermekgyógyász kezdeményezésére Hamary Dániel tiszteletére dombormű készült tatai orvosok adakozásából. Dr. Szabó Dénes az ünnepségen elmondta, hogy 1964-bern avattak Hamary szülőházánál emléktáblát, amelyet tavaly újított fel az önkormányzat, s ezért gondoltak arra, hogy szép példája lehet az emlékezésnek a tábla fölé kerülő dombormű. A főorvos a helyszínen hozzátette, Hamary orvosként és szabadságharcosként cikkeket, könyveket, költeményt, novellát és színművet is írt, olyan ember volt, aki nagyon sok jót tett az emberekért, a közösségéért. A domborművet, Bozó József éremművész alkotását a helyszínen dr. Szabó Dénes főorvos, Michl József polgármester és a Hamary család tagjai leplezték le.

Ezt követően a megemlékezés a hagyományoknak megfelelően a várudvaron folytatódott, a Szövetség Tatáért Alapítvány kezdeményezésére emelt emlékoszlopnál, ahol először Tata polgármestere mondott ünnepi beszédet. Michl József a várudvaron úgy fogalmazott: – Mikor az ember öntudatára ébredve ifjú fejjel megérti, hogy az élet minden erőfeszítést megér, mert olyan gyönyörű valakiért, valamiért élni, s ha kell halni – ez talán a legszebb üzenete ’48-nak! Élni és halni a másikért!… Nem élünk most sem könnyű éveket és ezért különösen is fontosak nemzeti ünnepeink és a közismert, vagy csak a családokban ismert nemzeti nagyjaink. Mindenhez, amink van, őseinknek is köze van. A jóért naponta hálát adunk, a nehézségek megoldásában és legyőzésében pedig rendre visszatérünk a tőlük tanultakra. Példájuk – az égiek tanítása mellett – legerősebb kapaszkodónk. A városvezető kiemelte: – Nem vagyunk ma sem elveszettek, hiába is látszik egyeseknek úgy, mintha magunkra maradnánk a szabadságért folytatott küzdelemben. Ma is itt van velünk Petőfi, Vasvári, Jókai, Irinyi, Bem, Klapka, Kossuth, Széchenyi, Batthyány és persze rengetegen mások, köztük a tataiak: Mansbarth, Hamary, Esterházy, és a sok, csak a közvetlen család által ismert Kis, Kovács, Szabó… nekünk ők a fontosak! Tőlük vagyunk és nekik vagyunk felelősek azért, amit ránk hagytak ebben a hazában.

A megemlékezés utolsó állomásán Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője is megosztotta gondolatait. Bencsik János  hangsúlyozta: – Fontolgathatjuk azokat a szavakat, s azokat az értékeket, amelyeket a Pilvaxban is fontolgattak Petőfiék, a hűséget, a bátorságot és az önzetlenséget. De fontolgathatjuk azokat az értéktelenséget jelző szavainkat is, mint a hűtlenség, a gyávaság és az önzőség. Két eltérő világ egymásnak feszülése, az egyéni életben, a közösségben, a nemzetek együttélésében, Európa közös életében. Az egyik oldalon a hűség, a bátorság, az önzetlenség, a másik oldalon a gyűlölet, a gúnyolódás, a hűtlenség, a hitetlenség, a gyalázkodás. Nekünk, magyaroknak egyszerű a választás a két világ között, egyszerű, és csak egy választásunk van: ahogyan Petőfi mondta „Hol a szabadság, ott van a haza!” Ahol nincs szabadság, ahol nincs önrendelkezés, ott nincs haza – mondta térségünk országgyűlési képviselője.

A március 15-i ünnepségen közreműködtek a Vaszary János Általános Iskola diákjai, a Vaszary énekegyüttes, a Menner Bernát Zeneiskola Fúvószenekara és Belső Máté karnagy, a Magyar-Izlandi Lovas Egyesület lovasai valamint Volincsák Luca.