27 napirendi pontot tárgyalt városunk új képviselő-testülete

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete október 30-án ülésezett a Városháza dísztermében. Az október 9-én megalakult új testület 27 napirendi pontot tárgyalt, miután a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság nem képviselő bizottsági tagja, Juhász Tamás a helyszínen letette esküjét.

Az ülés egy rendelet-alkotáshoz kapcsolódó előterjesztéssel kezdődött az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban, majd Városfejlesztéshez kötődő témával folytatódott. Az ülés után sajtótájékoztatóján Michl József polgármester elmondta: – Tatai gazdákat keresett meg egy vállalkozás azzal, hogy részben bérléssel, részben pedig vásárlás útján szeretné igénybe venni egyes földterületeiket, amelyeken napelemparkot akar létrehozni. Az ügyben számos nézőpontot kellett egyeztetnünk képviselő társaimmal, mert, bár támogatjuk a zöldenergia termelést, vannak, akik úgy érzik, hogy ennek nem mezőgazdasági területen kell megvalósulnia. A gazdáknak fontos lenne ez a beruházás, hiszen az ebből származó bevételeiket visszaforgatnák a saját gazdaságukba, a szóban forgó földeknél jobb minőségűek megvásárlására. Az önkormányzatunk számára a fejlesztés adóbevételt hozna. Jelenleg ebből az érintett 48 hektár földterületből nincs bevételünk, mert Tatán a mezőgazdasági földterületek után nem kell adót fizetni, viszont, ha a jövőben kivett területként hasznosítanák, akkor már telekadót kellene fizetni utána, illetve iparűzési adót is, az ott zajló tevékenység nyomán. A városnak jelenlegi számítások szerint ez évente 60-80 millió forint bevételt hozna, ráadásul a földet semmiféle kár nem éri a fejlesztés következtében. Én azt gondolom, hogy ez egy jó projekt, hiszen zöld energia termelődik, jól járnak vele a gazdák és a városnak is hasznot hoz, de az ötletet a FÜGE (Függetlenek Együtt Egyesület) tagjai nem támogatták, így most egy olyan döntés született, amelynek nyomán egyelőre egy külön, a beruházás környezetre gyakorolt hatásait elemző tanulmány készül. Azt gondolom, hogy ezzel egy jó kompromisszum jött létre az ügyben – tájékoztatott a városvezető.

Az ülésen döntöttek a Tatai Rend-ház Nonprofit Kft., mint Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ (KFKK), valamint a Debreceni Egyetem közötti együttműködésről. 2017. szeptemberében alakult meg a Tatai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ, amely indulása óta együttműködik a Soproni Egyetemmel. Az egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara még 2017-ben elindította Tatán a Csecsemő – és kisgyermeknevelő alapszakot, majd később a Gyógypedagógia képzést. A rendház épületében emellett 2019. ősze óta működik a Peron Music Könnyűzenei Tehetséggondozó és Képző Központ is, melynek képzési palettája hamarosan kortárs könnyűzene alapképzési szakkal bővülhet a Debreceni Egyetemmel való megállapodásnak köszönhetően, ennek részleteiről egyeztettek a Városházán.

A vagyongazdálkodási témák sorában a Fáklya utca mentén lévő ingatlannal kapcsolatosan is voksoltak a képviselők. Az önkormányzat korábban elnyert egy pályázatot az Öreg-tó hátsó szakaszára vonatkozóan, melynek tervezett tartalmában szerepel többek között a tóparti sétány egy részének felújítása a Fáklya utca és az Építők parkja között, a tópart erdei szakaszán a meglévő tornapálya bővítése, egy interaktív erdei tanösvény létesítése, a Fáklya utca elején pedig egy parkoló, egy szervízút és egy vizesblokk építése, illetve a büfésor megújítása. Michl József a napirendi pontról úgy nyilatkozott: – A projekt lehetőséget adna arra is, hogy a körzetben élők mindennapjait megkönnyítsük, ugyanis a fejlesztés során a Tulipán utcánál egy sorompóval lezárnánk az autók lehajtási lehetőségét a tópart felé, az ott élők azonban külön engedéllyel el tudnának jutni az otthonaikhoz. A FÜGE képviselői nem támogatják a projekttel kapcsolatos elképzelésünk azon részét, hogy értékesítsük a jelenlegi büfésort, s a vállalkozók új egységeket építsenek, ezzel teljesen megújítva a területet, hozzájárulva egy egységes, rendezettebb környezet kialakulásához. Egy vállalkozás már pályázott arra, hogy megvásárolja a most is ott működő büféje alatti területet, de a mai döntéssel a testület többsége elutasította a pályázatát. Ezt nagyon sajnálom, mert az ingatlan eladásából származó bevételből tudná a város finanszírozni egy parkoló létrehozását, ugyanis ott nincs már más önkormányzati tulajdonú terület, viszont van egy magántulajdon, amit megvásárolva parkolót tudnánk építeni. Ebben az esetben a látogatók a Fáklya utca elején hagyva az autóikat, gyalog vagy kerékpárral sétálhatnának le a büfékhez, illetve a tópartra. Mivel nem sikerült ebben a kérdésben megegyezni, várom a képviselőtársaim javaslatait arról, hogy hogyan gondolkodjunk tovább a projekt jövőbeli sorsáról.

Az október utolsó szerdáján megtartott ülésen közterületi szoborállítás kezdeményezéséről is tárgyaltak. A Szövetség Tatáért Alapítvány azzal a kérelemmel fordult az önkormányzathoz, hogy az Eszperantó téren biztosítson egy 30 négyzetméteres területet, melyen elhelyezésre kerülhetne Cs. Kiss Ernő „Sorsfordító” nevű szobra, valamint a művész utolsó tatai lakóhelyén található, ugyancsak általa készített székelykapu. Cs. Kiss Ernő fafaragó nevéhez fűződik többek között az Öreg-tó partján álló kopjafa, a Fenyő téri emlékoszlop, vagy a Geológiai Múzeum bejáratának kapuja. A művészt a képviselő-testület 1998-ban Tata Városáért kitüntetésben, 2009-ben pedig Zsigmond Király díjban részesítette. Tata polgármestere sajtótájékoztatóján elmondta: – Köszönet jár a Szövetség Tatáért Alapítványnak és Horváthy Lóránt kuratóriumi elnöknek az emlékhely megalapításának ötletéért. A terület megtalálásával kapcsolatban a képviselők arról döntöttek, hogy érdemes több más helyszínt is megvizsgálni, így a munka folytatódik ebben az ügyben is.

A képviselők a Városházán a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének a Réti 8-as tóval kapcsolatos kérelméről is hosszan egyeztettek. A tavat korábban a Jávorka Iskola használta a halásztanulók gyakorlati képzéséhez, majd az iskola az ingatlant visszaadta a városnak. Ezt követően 2013-ban az önkormányzat „A tatai Réti 8-as számú halastó természetes vízi élőhellyé történő rehabilitációja” címmel pályázatot nyújtott be és nyert el, melynek nyomán teljesen új életre kelt a tó és környezete. Michl József a témában tájékoztatott arról, hogy ennek a projektnek volt egy olyan kitétele, amely miatt halászatra nem lehetett öt évig használni a területet. Az öt év letelte után az önkormányzat megállapodást kötött a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségével, ennek értelmében a szövetség bérleti díj ellenében használhatja a tavat és gondozza környezetét. A városvezető hozzátette: – A szövetség eddig még nem tudott mindent megvalósítani abból, amit vállalt, első lépésben ugyanis legfőképpen arra koncentráltak, hogy minél gyorsabban elindulhasson a tóban a haltermelés. Most azonban lehetőségük nyílt arra, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetségnek köszönhetően elnyerhetnek egy közel 20 millió forintos projektet, amelyből megvalósíthatnák a víz környezetének fejlesztését, valamint gyermekprogramokat szervezhetnének. Ehhez kérték a testület hozzájárulását, s végül az a döntés született, hogy vizsgáljuk meg egy szerződésmódosítás lehetőségét úgy, hogy az a jövőben mindkét fél számára kielégítő legyen.

Október 30-án állami tulajdonú ingóságok ingyenes átvételének kezdeményezéséről is voksoltak a képviselők. Az önkormányzatot azzal kereste meg az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy a kivitelezésükben megvalósuló, az „M1 autópálya Budapest és Tatabánya közötti szakasz 2×3 sávra bővítése” nevű projekt során nagy mennyiségű faanyag kerül kitermelésre. A vonatkozó jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a kitermelt, állami tulajdonú faanyagot a Magyar Állam nevében eljárni jogosult tulajdonosi joggyakorló, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingyenesen az önkormányzat tulajdonába adja. Ezt követően személyes egyeztetésre is sor került a Zrt. képviselőivel és további vagyonelemek merültek fel, amelyet az önkormányzatunk hasznosítani tudna. A bővítés egyik első lépéseként például elbontásra kerülnek a zajvédő falak és a szalagkorlátok. A szalagkorlátokat az önkormányzati utak mellett, vagy kerékpárutak mentén, a zajvédő falakat pedig létesítmények elkerítéseként lehetne hasznosítani. A képviselő-testület ezzel kapcsolatosan arról döntött, hogy évi 25 millió forint egyedi értékhatárig benyújtja a kérelmet az ingóságok tulajdonjogának ingyenes átvételére.

Humán témában az ülésen többek között döntöttek arról, hogy városunk újra csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez, módosították a Tatai Televízió Közalapítvány alapító okiratát és egyeztettek az intézményi gyermekétkeztetési feladatok jövő évi ellátásáról.

A napirendre került tájékoztatók között szerepelt összefoglaló a felszín alatti és felszíni vizek aktuális állapotáról, az Európai Uniós pályázatokról és a kormány által biztosított támogatásokról, valamint a Tatán működő nemzetiségi önkormányzatok együttműködését rögzítő megállapodás megkötéséről, felülvizsgálatáról. Ugyancsak tájékoztató készült az önkormányzat 2024-es háromnegyedéves gazdálkodásról is, azzal a céllal, hogy az új képviselő-testület pontos képet kapjon a város aktuális pénzügyi helyzetéről. Ezt követően a tatai Esterházy-kastélyegyüttesre vonatkozó minisztériumi felhívás vizsgálatáról egyeztettek az ülés résztvevői. Ezzel kapcsolatban Tata polgármestere sajtótájékoztatóján elmondta: – Ez a téma is nagy vitát váltott ki, ami teljesen érthető. A szóban forgó épületegyüttes a magyar állam tulajdona, az állam a főépületet, a belső udvart és az egyik szárnyat már megújította, s most úgy döntött, hogy keresi azokat, akik ezt a munkát folytatni tudják, majd üzemeltetnék is az épületeket. A mögöttünk álló időszakban a FIDESZ-KDNP, a FÜGE, a TETT Egyesület (Tegyünk Együtt Tudatosan Településünkért), a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal képviselői és civil szakértők vizsgálták meg a pályázati felhívást annak érdekében, hogy kiderítsék, képes-e a város megfelelni a kiírásban szereplő feltételeknek, elvárásoknak. Komondi Ágnes képviselő, a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke készített el egy előterjesztést, amelyben megfogalmazta, hogy sajnos nem tudjuk ezt a feladatot felvállalni, nincs az önkormányzatunknak a következő 10 évben 15 milliárd forintja arra, hogy a kastélyt átvegye, folytassa a felújítást, majd üzemeltesse az épületegyüttest. Abban azonban a vizsgálat megerősítette a közösségünket, hogy a megfelelő feltételek megléte esetén van értelme az üzemeltetésben gondolkodni, s annak ellenére, hogy a felhívás nem erre vonatkozik, ezt a döntésünket jelezni fogjuk a minisztérium felé.

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete soron követő rendes ülését várhatóan november utolsó szerdáján tartja majd.