50 éves az ELTE Tatai Geológus Kert
Az ELTE Tatai Geológus Kert idén ünnepli megnyitásának 50. évfordulóját. Ennek tiszteletére szerveztek kétnapos rendezvényt szakmai programmal és családi nappal szeptember 11-én és 12-én.
A Tatai Geológus Kertet 1976-ban nyitották meg a nagyközönség számára, Európában példanélküli geológiai és botanikai látványosságai miatt. 1991-től a terület Szabadtéri Geológiai Múzeumként is működik, ahol megtalálhatóak hazánk leggyakoribb hegyépítő kőzetei. Az egyedülálló természeti, valamint kultúrtörténeti érdekességekkel, látványosságokkal bíró terület 1994-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetem kezelésébe.
A jubileumi évforduló kapcsán szeptember 11-én délelőtt szakmai konferenciát rendeztek a Tatai Vár lovagtermében, ahol dr. Kóthay Klára, a Geológus Kert igazgatója úgy fogalmazott: – Nagy értéknek tartom azt, hogy az élettelen, tudományos szempontból különleges örökség itt a Geológus Kertben az élő környezettel való teljes egységét, kapcsolatát, történetét és a változásait tudja bemutatni. Azt gondolom, hogy egy olyan világban, ahol egyetlen faj – nevezzük meg az embert – ilyen mértékű befolyással tud lenni a környezetére, fontos bemutatni, nemcsak az emberi léptékű múltat, hanem azt a felfoghatatlan időfolyamot, amely idáig vezetett, és amelyet csak nagyon kis eséllyel tudunk az uralmunk alá hajtani. Ehelyett meg kell próbálnunk a teljes ismert természettel, annak részeként és azzal együttműködve élni rövidke életünket, de ezt csak akkor tudjuk megtenni, hogyha megismerjük.
1797-ben egy angol földrajzi utazó, Robert Townson vörös márványra épült városként jellemezte Tatát, majd 1859-ben Carl Peters osztrák geológus publikálta először tudományosan a tatai vörös márványt, és említette meg rétegtani tanulmányában az alatta települő fehér mészkőréteget, és a benne található feltűnően sok szívkagylót (Megalodus). Ugyanebben az időben Franz Hauer tanulmányában a juraidőszaki kőzetformációból új ammonita maradványokat írt le – olvasható a Tatai Geológus Kert történetével kapcsolatban az Eötvös Loránd Tudományegyetem weboldalán. 1906-ban a világhírű magyar geológus professzor, Lóczy Lajos elsőként fedezte fel és írta le tudományos publikációjában a kréta időszaki képződményeket és a bennük megtalálható tengeri liliom maradványokat. A magyar geológiai tudomány kiemelkedő geológusa, Fülöp József professzor, az ELTE volt rektora 1975-ben a tatai Kálvária-dombról írt átfogó monográfiájában korszerűen feldolgozta a mezozoikum (a földtörténet középkora) triász, jura és kréta időszaki földtani, őslénytani képződményeit. A terület geológiai természeti értékei mellett felfedezte és publikálta az őskori tűzkőbányászat lelőhelyeit is. Fülöp professzor 1994-ben bekövetkezett haláláig folytatta a Kálvária-domb geológiai, őslénytani, paleontológiai, paleoarcheológiai kincseinek kutatását, s a legújabb években folytatott kutatások, diplomamunkák, valamint PhD disszertációk sok értékes adattal gazdagították földtani ismereteinket.
Dr. Pósfai Mihály az MTA elnöke a Tatai Várban köszöntőjében elmondta: – A földtani idő szinte felfoghatatlan, egy másik dimenzió. Ezért olyan fontos ez a kert, mert kézzelfoghatóvá teszi a geológiai időt. Mindenki saját szemével láthatja, megfoghatja a kőzeteket, ahogyan a triász, jura, és kréta települ egymásra, látja bennük az egykori élőlényeknek a vázait, és így azt is felfogja, hogy mit jelent egy ilyen tömeges kihalási esemény. Ez pedig talán segít megérezni a földtani idő léptékét, meg ebben a magunk helyét. És ez szerintem egy nagyon aktuális kérdés manapság, hogy hogy látjuk a magunk helyét a világban, emberként.
A Geológus Kert fontos szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztésben, valamint a geológus, térképész, geofizikus, meteorológus, geográfus, környezetvédelmi szakemberképzésben. Természeti adottságai révén oktatási tevékenysége elsősorban a gyakorlati képzésre irányul. Tanulmányutak és terepgyakorlatok során a földtani, botanikai anyagismeret elsajátítására kiváló lehetőséget nyújt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2014-ben 54,34 millió forintot nyert a Geológus Kert területén levő, védelem alatt álló földtani alapszelvények rekonstrukciójára egy pályázatnak köszönhetően. A nyertes pályázat nyomán ismét láthatóvá, jól bemutathatóvá váltak a 3 hektáros terület kiemelt földtani értékei, 100 millió év kőbe vésett története.
Az 50. évforduló alkalmából szervezett szakmai konferencián Michl József polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy Tata városa a Jóisten kegyelméből számtalan csodával rendelkezik, ilyen például a Fényes Forrásvidék, az Angolkert vagy a Kálvária-domb, és valóban kötelesek vagyunk ezekre az értékekre úgy vigyázni, hogy azok a jövő generációk életének is részei lehessenek. A városvezető köszönetet mondott mindazoknak, akik a mögöttünk álló évtizedekben munkájukkal hozzájárultak a Tatai Geológus Kert működéséhez, valamint Tata természeti értékeinek feltárásához, megőrzéséhez, és megismertetéséhez.
Az évfordulós programok részeként szeptember 12-én szombaton földtudományos családi napra várják a látogatókat a Geológus Kertbe, ahol lesz vezetett séta, mesemondó, különböző foglalkozások és játékok. (A részletes program az esemény honlapján olvasható: foldtan.hu/events/tata-50/
(Fotók: Tata Város Önkormányzata, ELTE Tatai Geológus Kert.)
