A magyar kultúráé volt a főszerep az Esterházy-kastélyban
„A kultúra forrása – az istenadta nép és az előkelők találkozásainak tükrében” címmel tartottak eleven, összművészeti KULTtárlatot tatai művészek az Esterházy – kastélyban, a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak közös rendezésében január 21-én, a magyar kultúra napja alkalmából.
A különleges műsort előzetes regisztrációt követően hat turnusban nézhették meg az érdeklődők, akik az Esterházy-kastély termeit végigjárva találkozhattak zenével, tánccal, irodalommal, képző és iparművészettel egyaránt. A program megnyitóján Michl József, Tata polgármestere úgy fogalmazott: – Nagyon szépen köszönjük az Esterházy-kastély közösségének, hogy újra befogadta a várost, köszönöm mindenkinek a munkáját, aki segítette a szervezést, és nagy köszönet a Kenderke Művészeti Iskolánknak is, amely hosszú évek óta kiemelt szereplője a magyar kultúra napi ünnepségeinknek, idén pedig olyan különleges produkciót szerveztek, amilyet korábban még nem láthattunk.
A városunkhoz kötődő fellépő művészek a helyszínen az előkelők és a köznép világainak találkozásaira hívták fel a figyelmet az 1800-as évekre fókuszálva. Rigó Balázs alpolgármester, aki maga is aktív szereplője volt a programnak elmondta: – Az összművészeti KULTtárlatot úgy szervezték meg, hogy a kultúra minden szintje és formája egy térben és egy időben jelenjen meg. A műsor alapvető koncepciója az volt, hogy bemutassa, milyen fantasztikus kulturális örökség maradt ránk a népi és a magas kultúra találkozásából, melyet őrizhetünk és továbbadhatunk.
Az eseményt Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy amikor a magyar kultúrát ünnepeljük, akkor a Kárpát-medencében magyar földön élő magyar emberek és a nemzetet alkotó nemzetiségi kisebbségek együttes kultúráját ünnepeljük, amelyben benne vannak az elkülönülő szokások, a különböző munkastílusok, az emberi habitusok, amelyek összeadódnak, egy idő után össze is olvadnak, és egy egységes, közös karaktert adnak. Bencsik János hozzátette: – Ehhez persze kell egy gazdaságszervező erő is. A magyar történelemben hosszú évszázadokon keresztül a főúri gazdaságok, uradalmak voltak azok, melyek képesek voltak egy-egy városnak és térségének a gazdaságát, gazdálkodási módját megszervezni, meghatározni, és hozzásimítani azoknak a kisebb közösségeknek a munkakultúráját, amelyek együttműködtek akár az uradalom jobbágyaiként, akár önálló egzisztenciával, termőfölddel és tudással rendelkezve, vagy olyan mesteremberként, aki kiszolgálta a közösség tagjait. Ez az együttélés volt az, mely kiteljesítette a népi és a magasabb kultúra egy térben történő megjelenítésével a magyar kultúrát. Tata szerencsés helyzetben volt, hiszen a történelem utolsó 300 évében ez a nagyúri gazdálkodási tapasztalat és a hozzá tapadó bölcsesség lehetőséget biztosított arra, hogy ez a mezőváros töretlenül tudjon fejlődni, és egy egységes arculatú gazdasági és közösségi-társadalmi térré alakuljon, mely egyben egy egységes kulturális arculatot is hozott magával.
A tatai programban fellépett Beeri Barnabás zongoraművész, Juhász Zsuzsanna – textiltervező iparművész, Rigó Balázs, Sarabia Daniella – operaénekes és előadó művész, Székelyné Szőke Szilvia – népdalénekes és a Sárarany Zenekar. A Kenderke tanárai, asszisztensei és a Tata Táncegyüttes tagjai: Bánáti Norbert, Balogh Regina, Békés Andrea, Farkas Emőke, Hitch Dóra, Hulinné Gyenizse Judit, Kánya Réka, Pőcze Gyöngyi, Szabó Tibor, Szentpéteri Balázs, Varga Boglárka, Tupi Gergely, Szilágyvári Barbara, és Szénási Anna, Kelemenné Goldschmidt Judit, Szentimrey Panna. Az ünnepi műsor első előadását Tata Város Facebook oldala élőben közvetítette.
