„A múltunkból naponta kell erőt merítenünk…”- Január 19. A Magyarországi Németek Elűzetésének Emléknapja
Január 19-én, a Magyarországi Németek Elűzetésének Emléknapja alkalmából szerveztek megemlékezést a Tatai Német Nemzetiségi Múzeumban.
A Magyar Országgyűlés 2012-ben nyilvánította január 19-ét emléknappá. 1946-ban ezen a napon indult el az első, német nemzetiségűeket szállító szerelvény Budaörsről, Németországba.
Schmidtmayer-Busa Mónika, a Német Nemzetiségi Múzeum néprajzosa köszöntőjében elmondta: – A múzeum 2013 óta szervez programokat az emléknap alkalmából, s bár minden évben ugyanarra az eseményre emlékezünk, mégis minden évben megdöbbenéssel gondolunk a II. világháborút követő kollektív büntetés következményeire. Az elmúlt 11 évben nagy örömünkre szolgált, hogy egy-egy alkalom után mindig voltak olyanok, akik megosztották velünk emlékeiket a nehéz időszakról. Az emlékekből készült feljegyzéseket különböző formában, de rendszeresen igyekeztünk továbbadni mind az évek során megszervezett emléknapok, mind a múzeumpedagógiai foglalkozások, illetve YouTube videók formájában. Ezek célja, hogy tanuljunk az eseményeket átéltek tapasztalataiból.
A második világháború lezárása után, a kollektív bűnösség elve alapján 1946. január 19. és 1948. június 30. között hazánk területéről 200-220 ezer német nemzetiségű lakost telepítettek ki Németországba. A kitelepítés a Budapest környéki falvak lakóit érintette először, ezt követte a Dunántúl, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl térsége. A kiszállítások időközben többször is leálltak, és végül csak 1948-ban értek véget.
Michl József polgármester, aki az emléknappal kapcsolatos határozati javaslat benyújtói között volt, országgyűlési képviselőként is fontosnak tartotta az emléknappá nyilvánítás ügyét. A városvezető a témáról úgy nyilatkozott: -Európában elsőként Magyarország rögzítette rendeletben ezt az emléknapot, melyben az elűzetés szót szándékosan használjuk, hiszen ezeket a sváb – és egyúttal hosszú ideje itt élő, tehát egyben magyar családokat – egyik napról a másikra elűzték a hazájukból. Éppen ezért kötelességünk, hogy évről-évre együttérzéssel emlékezzünk erre a szomorú eseményre. Hálás köszönet jár a múzeumnak, hogy a helyi német nemzetiség történetét kutatja, bővíti az ezzel kapcsolatos tudást és a kistérségünkben élő németek szellemi központjaként is működik egyben. Eközben a Nepomucenus-malom épületét is sikerült évről-évre következetes munkával megújítaniuk, s egy olyan teret létrehozni, amelyben a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak köszönhetően a gyerekeknek is bemutathatjuk a múltunkat, melyből naponta kell erőt merítenünk az életünkhöz és a munkánkhoz.
A tatai eseményen egy, az 1945. évi törvény jegyzőkönyve alapján készült színdarabot mutattak be, Szűcs József rendezésében. Az előadásban közreműködött Dallos Zoltán, Jónás Szabolcs, Szűcs József és Tisch András. A megemlékezés zenei kíséretét a Baji, Agostyáni, Tatai Egyesített Német Nemzetiségi Kórus adta, Schmidt Mónika vezetésével.