A Piarista Rendházban tartotta éves közgyűlését az Által-ér Szövetség
A Piarista Rendházban rendezte idén éves közgyűlését az Által-ér Szövetség május 19-én. A szövetség az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is 47 tagszervezetből áll. Az 1994-ben megalakult, az Által-ér mentén működő önkormányzatokat és cégeket tömörítő szervezet annak érdekében jött létre, hogy segítse az Által-ér vízgyűjtőjének és az Öreg-tónak a megtisztítását, megújítását.
Dr. Musicz László szakmai igazgató a közgyűlés helyszínén elmondta: – Minden évben számot adunk ilyenkor az előző év legfontosabb történéseiről, feladatairól, hiszen a lehetőségeinkhez mérten folyamatosan igyekszünk előre lépni. Az elmúlt évben két projektet alapoztunk meg, a tófarok rekonstrukció második ütemét, valamint a Réti halastavak rekonstrukcióját. Tovább vittük a Gerecse Natúrpark ügyét is, és nagy terveink vannak a 10 éve alapított natúrpark jövőjével kapcsolatban, ugyanis a park 29 települése mellé szeretnénk további négy új tagot felvenni, ennek pedig már zajlik az előkészítése.
A szervezet 2022-ben első ízben adta át az Által-ér Völgy Természeti és Kulturális Örökségéért Díjat úgy, hogy az oklevélhez már egy bronz emlékérme is társult. Az emlékérmét elsőként Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója vehette át, a nemzeti park fennállásának 25. évfordulója alkalmából, az Által-ér völgyért végzett áldozatos tevékenységük elismeréseként a tavalyi Tatai Vadlúd Sokadalom megnyitó ünnepségén. Emellett idén márciusban az Által-ér Völgy Természeti és Kulturális Örökségéért Díjban részesítette a szövetség Molnár Andrást, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tatai Szakaszmérnökségének vezetőjét, Czumpf Attilát, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecsei Tájegységének nyugalmazott vezetőjét, és Horváth Zoltánt, a KEM Természetjáró Szövetség leköszönt elnökét is.
Az ismeretterjesztés és a partneri együttműködések során a mögöttünk álló időszakban az Által-ér Szövetség öt nagyobb eseményt szervezett a Tatai Helyi Akciócsoport (HACS) támogatásával: konferenciákat a vizes élőhelyeink fejlesztéseiről, a vadludak okozta mezőgazdasági károk lehetséges megoldásáról, a tanösvények jövőjéről, a Gerecse Natúrpark 10 évének eredményeiről, valamint több programot a Vadlúd Sokadalom hétvégéjén.
Ugyancsak a Tatai Helyi Akció Csoport támogatta projekt keretében jelentették meg a Gerecse Natúrpark legfontosabb természeti és épített értékeit, nevezetességeit bemutató fotóalbumot, melyet 38 fotós képeiből válogattak össze, és a natúrpark megalapításának 10. évfordulója alkalmából mutattak be. A Gerecse Natúrpark népszerűsítése, fejlesztése is folytatódott tavaly, kiállítást rendeztek a Gerecse Fotóklub tagjainak alkotásaiból és filmet is forgattak a parkról, melynek területén eddig több mint 50 helyszínen állítottak fel olyan táblát, amellyel valamely természeti vagy kultúrtörténeti, építészeti látványosságra hívják fel a figyelmet. Az Agrárminisztérium támogatásával 2023-ban további 10 kiemelkedő értéket szeretnének táblákkal megjelölni a natúrpark területén.
Az Által-ér vízgyűjtő rehabilitáció második ütemének előkészítéséhez a szövetség az elmúlt években számos vizsgálattal járult már hozzá, 2022-ben a komplex projekt egyik elemeként pedig összeállították az ún. Lagúna-projektet, vagyis az Öreg-tó délkeleti öblének rekonstrukciós tervét. Eszerint mintegy 2000 méter hosszú csónak (kenu) útvonal kerülhet a helyszínen kialakításra, egy fapallókon bejárható tanösvény mellett. A fejlesztés területe az újabb turisztikai vonzerő mellett természetesen vizes élőhelyként, biológiai szűrőmezőként is funkcionálhat majd.
A Magyar Natúrpark Szövetség és az Agrárminisztérium együttműködése révén nyert támogatást az Által-ér Szövetség a tatai Réti-halastavak területén egy tájséta útvonal (tanösvény) koncepciójának kidolgozására. Az elkészült tervek alapján a megtervezett tanösvény (a majdani tó- és patakrehabilitációval együtt) a Gerecse Natúrpark egyik rekreációs parkjává válhat. A koncepcióban egy 5,8 km hosszú sétaút-rendszer kialakítása szerepel. A tervezett projekt egyik legfontosabb eleme a hét tó és a Csever-árok rekonstrukciója, mellyel a táj vízmegtartó képessége jelentősen javulhat.
