Az alakor búzáé volt a főszerep a Kiskastélyban
A Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. és a Természetes Életmód Alapítvány szervezésében rendeztek konferenciát „Az élet kenyere, a kenyér élete” címmel november 8-án az angolkerti Esterházy Kiskastélyban. A helyszínen szakmai előadásokat hallhattak az érdeklődők az alakor történetével, kutatásával és felhasználási lehetőségeivel kapcsolatban.
Az alakor – melyből idén októberben a Malomkertbe is vetettek – egyike az emberiség első gabonáinak. Újrafelfedezése dr. Gyulai Ferenc gödöllői egyetemi tanár, archeobotanikus nevéhez kötődik, aki hat géncentrumban találta meg a növényt, és sikerült megmentenie az emberiség legősibb gabonájának magját. A megtalált ősbúza az eredeti Kárpát-medencei alakor utolsó fennmaradt állománya lehetett. Ebből hozott egy kisebb mennyiséget Erdélyből, amiből sikerült vetőmagot szaporítani, és amiből jutott a Tatai-medencébe is, ahol a Fényes-rétek mögött Czumpf Attila agrármérnök, humánökológus kezdte el a termesztést.
A szakmai eseményen Labanc Györgyi pedagógus, a Természetes Életmód Alapítvány elnöke úgy nyilatkozott: – Az alapítványunk 40 éve ismeri Gyulai Ferenc tanár urat, aki elmesélte nekünk, hogy milyen fantasztikus dolog van a birtokában és megkóstoltatta velünk az alakorból sütött, nagyon finom, mandulaízű kenyeret. Akkor kaptunk tőle egy zsák búzát, és ezt követően kezdte meg Czumpf Attila is a termesztését. Az alakor mára világszerte ismert lett, hiszen rájöttek arra, hogy ez az ősi búza olyan beltartalmi értékekkel rendelkezik, ami a mai ember számára rendkívül hasznos és hiánypótló. Először kenyeret készítettünk belőle, de aztán a próbálkozásaink során eljutottunk oda, hogy számtalan ételt tudunk már belőle csinálni, a konferencia erre is több példát mutat. Labanc Györgyi elárulta, hogy a tervek szerint a Malomkertben tavasztól tanítani fogják, hogyan lehet kenyeret sütni az alakor búzából.
Az alakorból kiváló minőségű liszt készíthető, a növény lizin-, mikroelem- és esszenciális aminosav-tartalma igen magas, szénhidrát-tartalma alacsony. Több növényi zsírt, foszfort, nátriumot, béta-karotint és piridoxint tartalmaz, mint a modern búzák, a belőle készített étel pedig könnyen emészthető. „Az élet kenyere, a kenyér élete” című konferencián lepényként, kovászos kenyérként, kásaként, tésztaként is megkóstolhatták a résztvevők, bioszörpök, gyógyteák és borok kíséretében.
