Az Országgyűlés tér és épületeinek történetéről tartottak előadásokat a Városházán

„Tértörténet II. – Mesélő épületek egy tér körül” címmel szervezett konferenciát a Városházán november 20-án a Tatai Helytörténeti Egyesület és a Kuny Domokos Múzeum. Az esemény témája az Országgyűlés tér és épületeinek története volt.

A konferencia folytatása volt annak a tavaly szeptemberi szakmai eseménynek, mely „Tértörténet – Mesélő épületek egy tér körül” címmel egy 2025-ös hármas évfordulóhoz kapcsolódott. Tavaly volt ugyanis 140 éve annak, hogy felépült a Városháza új, kétszintes épülete (1885), 130 éve annak, hogy a főtér a Kossuth tér elnevezést viseli (1895), illetve 10 éve annak, hogy a Kossuth tér megújult, átépült. Stegmayer Máté, a Tatai Helytörténeti Egyesület elnöke elmondta: – A tavalyi esemény után most a tóvárosi főtér történetét szerettük volna feleleveníteni, de nemcsak a tér, hanem az ott élt családok, az ott állt vagy ma is ott álló épületek történetét is. A tér és épületeinek alakításában nagy szerepet játszott az Esterházy család, ők maguk több esetben voltak tulajdonosai egyes épületeknek, melyeket különböző funkciókkal töltöttek meg, de mellettük voltak magán és községi tulajdonban lévő épületek is. Stegmayer Máté hozzátette, 2027-ben lesz a 300. évfordulója annak, hogy Esterházy József gróf megvásárolta a tatai uradalmat, ezért jövőre programok sorával fognak erre emlékezni, azonban nem csupán egy emlékév vár majd az érdeklődőkre, mert a tervezett események azt is bemutatják majd, hogy a múltbeli örökségünk milyen alapot nyújt a jelenhez, és milyen értékeket ad számunkra a mindennapokhoz.

A „Tértörténet II.” konferenciát Michl József polgármester nyitotta meg. Az előadások sorában Dr. Schmidtmayer Richárd, régész-történész, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója a Szent József kápolna történetéről, Kövesdi Mónika művészettörténész, a tóvárosi főtér háztörténeteiről és a tér kötelező díszeiről, Kamarás Dorottya főépítész a Forrás-ház történetéről, Stegmayer Máté történész a tér Esterházy ingatlanjairól, Csikós Gábor muzeológus pedig a szocialista modernizmus építészetéről beszélt. Az esemény levezető elnöke Tevelÿ Arató György, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos titkára volt.

A Tatai Helytörténeti Egyesület idén még egy programot szervez, az esztendő záróeseményén Révhelyi Elemér művészettörténész, a barokk-kori tatai építészet kutatója kerül a középpontba december 9-én 16:00 órától, a Tatai Várban.