Boldog születésnapot, Feri bácsi!

90. születésnapja alkalmából köszöntötte Kovács Ferencet Tatán Michl József, városunk polgármestere valamint Mészáros Kartal, Feri bácsi szülőhelyének, Óbarok Községnek a polgármestere.

Kovács Ferenc óbaroki születésű, a 70-es években került Tatára, és aktív éveiben a Volánnál dolgozott, ahol forgalmi igazgatóként fejezte be pályafutását. Miután szembesült azzal, hogy szülőhelyével kapcsolatban nagyon hiányosak a fennmaradt információk, úgy döntött, kutatni kezd Óbarok történelme után, sokat olvasott, levéltárba járt, hosszasan gyűjtötte az anyagokat, míg végül megírta könyvét, mely a település történetét 1750-től dolgozza fel, „Óbarok,  Emlékek – leírások – történetek” címmel. A II. világháborút gyermekként megélt Feri bácsi ezt követően emlékhelyet készített, s keresztet állított ott, ahol hősi halált halt magyar katonákat találtak a háború során Nagyegyháza határában. A keresztet a kertjében állította össze, az emlékhelyet pedig az óbaroki önkormányzat segítségével alakították ki. Kovács Ferencnek 2016-ban Óbarok Község Önkormányzata díszpolgári címet adományozott kimagasló munkásságáért, mellyel hozzájárult a település jelentős fejlődéséhez, hírnevének öregbítéséhez, tekintélyének emeléséhez.

Feri bácsi, helytörténeti kutatási mellett egy különleges hagyomány, az ún: ulmi skatulyák témájában is elmélyült. I. Lipót császár javaslatára az udvari kamara 1689-ben határozta el németek betelepítését, s a betelepített családok jelentős része – így az Esztergom környékbeli német falvak első lakóinak többsége is – a Dunán érkezett hazánkba egy sajátos hajótípuson, az ulmi skatulyán (ulmer schachtel). Ez az egyszerű szerkezetű vízi jármű a tutajokhoz volt hasonló. Nevét a készítése helyéről kapta, valamint a hajótestre épített dobozszerű fedett építményről, melyet skatulyának csúfoltak.  A korábban áruszállításra használt, fából készült hajó hossza kb. 20-30 méter volt, a hajót a víz sodrásán kívül nem hajtotta semmi, így csak a folyón lefelé tudtak vele közlekedni. Az ulmi skatulyákat a megérkezés után egyszerűen szétszedték és a faanyagot eladták, vagy felhasználták otthonaik építéséhez. E különleges hajótípus a 18. században már menetrend szerint járt egészen a vasút megjelenéséig. A múlt században, ennek hagyományait felelevenítve indultak évente hajók Ulm-ból, akkori nyugatnémet kezdeményezésre, ezeknek a fogadását bízták Kovács Ferencre még a hatvanas évek elején, az Országos Közlekedéstudományi Egyesület vezetőségi tagjaként. Feri bácsi 60 éven át foglalkozott a témával, tapasztalatait, élményeit, az időközben összegyűjtött fotókat és tárgyakat jövőre egy nagy kiállításon szeretné bemutatni.

Kovács Ferenc ma is nagyon aktív, kertészkedik, túrákat vezet, újabb könyv kiadásán dolgozik. Szeretettel köszöntjük őt a születésnapja alkalmából, Isten éltesse sokáig!