„Egy fa kidől, messze hangzik, nő az erdő, ki hallja?”

Tata Város Önkormányzata és a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. közös szervezésében láthatott ünnepi műsort a közönség a magyar kultúra napja alkalmából január 26-án, a Güntner Aréna Városi Sportcsarnokban.

A magyar kultúra napja január 22-én van, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én vetette papírra a Himnusz végső szövegét. A tatai eseményen a Magyar Honvédség Klapka György 1. Páncélosdandár Zenekarát valamint Berecz András, ének és mesemondót hallhatták az érdeklődők, Jenei Márta közreműködésével.

„Egy fa kidől, messze hangzik, nő az erdő, ki hallja?” – kezdte a helyszínen köszöntőjét Michl József polgármester, aki így fogalmazott: – Berecz András szavai ezek, melyek nagyon szépen illenek a mai ünnepségünkhöz. A magyar kultúra napja arról is szól, hogy ne csak a rendkívüli, egyedi, botrányos vagy éppen csodálatos pillanatokra figyeljünk fel, hanem a hétköznapok apró történéseire, a csendes, lassú fejlődésre, növekedésre is. A versolvasásra, egy-egy jó filmre, egy lélekemelő zenére, szerelmesek levélváltására, a kertünk és házunk szépítésére, lelkünk gondozására, testünk erősítésére, hiszen ez mind-mind szükséges a csendes növekedésünkhöz. A kultúra néha vékony, színes szálaival mi magunk szőjük életünk szép varázsszőnyegét, melyre felkapaszkodva egy egészen más perspektívából látjuk a világot, és benne magunkat. Egy város ehhez a szövéshez, ehhez a csendes növekedéshez eszközeivel, rendezvényeivel, közösségeivel tud hozzájárulni. A városvezető beszédében az elmúlt év fejlesztéseiről, értékeiről elmondta: – Újraindítottunk egy öreg, majdnem elveszett malmot, belaktuk az Esterházyak kőfaragóinak házát, megépítettük a tudás házát és tárát, szépítettük a németek múzeumát, géniuszainknak állítottunk emléket a várban, tovább gyűjtögettünk értéktárunkban, ünnepeket szerveztünk az Öreg-tó partján és az Angolkertben, gyermekeinket néptáncra és zenére tanítottuk, templomaink csendjében pedig felemeltük a tekintetünket. Hálásan köszönöm mindenkinek a kultúra át és továbbadásában szeretettel végzett munkáját, mindenkinek, aki bármi kicsit is hozzátett a csendes növekedésünkhöz.

Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan idén is a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen került sor a Tata Települési Értéktárba felvett értékek díszokleveleinek átadására. Városunk képviselő-testülete 2013-ban hozta létre a Tata Települési Értéktár Bizottságot, melynek elnöke Robozné Schőnfeld Zsuzsanna önkormányzati képviselő, aki elmondta, a helyi értéktárban már 38 érték található. Az Értéktár Bizottság munkáját a Tatai Helytörténeti Egyesület is segíti.Az újabb felvételre pedig bárki tehet javaslatot, hiszen helyi kincseink gyűjtése, őrzése olyan folyamatos munka, amelyben az intézmények, civil szervezetek és minden tatai részt vehet javaslatával, véleményével.

Az elmúlt évben három új érték került értéktárunkba:

Dr. Körmendi Géza helytörténeti gyűjtő és kutató munkássága:

Dr. Körmendi Géza tanár, történész és néprajzkutató Tata múltjának kutatója és kulturális életének résztvevője volt évtizedeken keresztül. Helytörténeti munkásságát számos könyv, szakcikk, tévéfelvétel őrzi. A Tata Barátainak Köre Egyesület elnökeként a múlt kutatása mellett az értékek megőrzésében és bemutatásában is az élen járt. Munkái, melyek az egykori tatai világ emlékeit mutatják be, rendkívül fontosak az utókor, a lokálpatrióta közösség számára a helyi identitás megőrzése szempontjából. Néprajzi és helytörténeti kutatásai megteremtették a Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményét. Kutatásai a magyar néprajzi felsőoktatásban ma is egyetemi tananyagként szolgálnak.

Strobel Árpád helytörténeti kutató munkássága:

Strobel Árpád írásai kezdetben a kereskedelem, a piackutatás, a mozgássérültek és a cigány-kutatás témáival foglalkoztak. Ismeretterjesztő cikkeit 1972-től publikálta az akkori megyei napilapban. Minden téma érdekelte, ami városunkhoz kapcsolódik, legyen az helytörténet, néprajz, gasztrotörténelem, természetrajz. Jelentős munkái közé tartozik az olimpiák megyei és helyi vonatkozásainak összegyűjtése, a mai Kristály Szálloda elődjének, a Szarka fogadónak, valamint a TEFU vállalatnak a története. Tatáról három önálló kötete jelent meg. Munkáit tollrajzokkal, grafikákkal is kiegészítette, amelyek többsége mára eltűnt épületeket, várostörténeti emlékeket örökít meg. A helytörténeti kutató születésének 110. évfordulója alkalmából tavaly nyáron nyílt időszaki kiállítás a várban, a tatai múzeum és Strobel Árpád családjának együttműködésével.

A Tatai Dandárzenekar katonazene és a magyar népzene népszerűsítése érdekében végzett munkássága:

A tatai dandárzenekar 2005-ben alakult. Tevékenységük során a katonazene mellett rendkívül fontosnak tartják a magyar népzene népszerűsítését is. A városi rendezvények rendszeres fellépői, műsoraikban a klasszikus mellett a filmzenék, magyar slágerek, népdalok és feldolgozások egyaránt szerepet kapnak. A dandárzenekar Tata és térségünk művészeti életének kiemelkedő együttese. Művészeti vezetője Balázs Attila őrnagy, aki a szakmai irányítás mellett  zeneszerzőként is gazdagítja a repertoárt, másodkarnagya Román Géza százados.  Munkájukat 2010-ben megyei Príma-díjjal, 2014-ben Tata Városáért Kitüntetés Arany fokozatával ismerték el.