Emléktáblát avattak dr. Körmendi Géza egykori otthonának falán
A Tatai Helytörténeti Egyesület szervezésében avattak emléktáblát dr. Körmendi Géza alakja, munkássága előtt tisztelegve szeptember 16-án, a tanár, etnográfus, helytörténész egykori otthonának falán.
Dr. Körmendi Géza Tatán született 1929-ben, felsőfokú tanulmányait először Pécsett a Tanárképző Főiskolán fejezte be, néprajzi és nyelvtudományi érdeklődését egy pécsi tanára hatásának tulajdonította. Az ELTE-n magyar–történelem szakos tanári diplomát és 1967-ben etnográfus muzeológusi oklevelet is szerzett. Pedagógusi munkásságán túl rendkívül fontos szerepet játszott Tata helytörténetének kutatásában, megismertetésében. 1976-ban megalapították Tata Baráti Körét, amelyet hat éven át elnökként vezetett. Néprajzkutatói és helytörténészi pályájának eredményei tucatnyi önálló kötetben, több mint száz cikkben, tanulmányban váltak elérhetővé.
Az avatóünnepségen dr. Kiss Tiborné, a Tatai Helytörténeti Egyesület vezetője elmondta, az egyesület régóta dédelgetett álma vált valóra azzal, hogy emléktáblát állíthattak annak a háznak a falán, ahol dr. Körmendi Géza családjával élt és dolgozott. Dr. Kiss Tiborné hozzátette, az egyesület 2011 óta Tata-szerte állít emléktáblákat azok emléke előtt tisztelegve, akik munkásságukkal öregbítették városunk hírnevét és tudásukkal, tehetségükkel gazdagították a helyi közösséget.
A Kuny Domokos Múzeum kiadásában 2020 decemberében jelent meg Körmendi Géza: „Emlékek az életemből” című könyve, mely a helytörténész visszaemlékezéseit az általa papírra vetett formában adja közre, a tartalomjegyzéktől a lábjegyzetekig változatlan formában. A kiadványban Dr. Kemecsi Lajos foglalta össze az életutat és életművet, s a szeptember 16-i emléktábla-avatáson is a Néprajzi Múzeum főigazgatója emlékezett vissza Körmendi Géza alakjára, munkásságára. Dr. Kemecsi Lajos – akit évtizedeken át fűzött tanítványi viszony Körmendi Gézához – beszédében elsősorban a tudományos tevékenységre koncentrált, s hangsúlyozta, hogy a regionális kutatásokat végzők sorából kiemelkedett dr. Körmendi Géza alakja. Ezt ismerte el a Magyar Néprajzi Társaság is, amikor Belföldi Tiszteleti Tagjává fogadta, tudományos munkássága pedig még hosszú időn át fontos lesz a tataiak számára, identitásuk megerősítésében.
Dr. Körmendi Géza sokoldalú pedagógiai tevékenységéért, tatai és Tatáért végzett munkájáért, szakmai eredményeiért számos kitüntetésben és elismerésben részesült. Ezek sorában 1995-ben kimagasló pedagógiai munkásságáért, közéleti tevékenységéért, értékes helytörténeti kutatásainak elismeréseképpen az önkormányzat Tata Városáért díjban részesítette, 2013-ban pedig az oktatás, a tehetséggondozás területén végzett kimagasló pedagógiai tevékenységéért, Tata értékeinek megismertetése érdekében kifejtett helytörténeti munkássága elismeréséért Tata Város Zsigmond Király Díját vehette át.
Dr. Körmendi Géza, Apáczai Csere János és Eötvös József-díjas tanár, Csűry Bálint-díjas nyelvész, néprajzkutató, várostörténész, a Piarista Gimnázium volt diákja és a tatai Eötvös József Gimnázium egykori igazgatója tiszteletére 2016-ban állított emléktáblát a Tatai Gimnázium Öregdiákjainak Egyesülete, Tata Város Önkormányzata, és az Eötvös József Gimnázium és Kollégium a gimnáziumban, s a tavaly újjászületett Kőfaragó-ház emeleti részén is emléket állítottak a tatai fazekasság kutatójának alakja és munkássága előtt. Az emléktábla-avatáson zárszavában Michl József polgármester úgy fogalmazott: – Géza bácsi egy olyan ember volt, aki nemcsak tanárként, tudósként, kutatóként, civil szervezetek aktív tagjaként állít példát nekünk, hanem azért is, mert bárkivel szót tudott érteni. Ez a szívében-lelkében élt tudás az, amit jó lenne eltanulni tőle, hogy mindig szeretettel és türelemmel tudjunk egymás felé fordulni. A városvezető bejelentette, javaslatot tesz Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének arra, hogy a hamarosan átadásra kerülő új városi könyvtár helytörténeti terme, dr. Körmendi Géza nevét viselje majd.
Dr. Körmendi Géza életútja során helytörténészként rendkívül sokoldalúan dolgozta fel Tata múltját, s emellett a vármegye történetével is foglalkozott. Az Eötvös József Gimnázium igazgatójaként végzett munkája eredménye volt, hogy a gimnázium az ország legjobb középiskolái közé került, s gyakorlatilag ő teremtette meg a Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményét. Emberségéről, személyiségéről sokat elárul az a gondolata, amelyet egy 2009-ben készült interjúban nyilatkozott a megyei hírportálnak: „ Hit és szeretet nélkül lehet élni, de minek. Hogy valaki az Istenben vagy a szépségben hisz, az már mindegy, szeretni pedig mindenkit lehet.”
