Február 25. – A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
Filmvetítést és koszorúzást szervezett a héten Tata Város Önkormányzata és a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából.
Az Országgyűlés egy 2000. júniusában életbe lépett határozatával nyilvánította február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává. 1947-ben ugyanis ezen a napon tartóztatták le jogellenesen Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok, majd az akkori Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő közel kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban, szabadon engedése után pár évvel, 1959-ben, 51 éves korában hunyt el.
Az emléknap alkalmából február 22-én az önkormányzat koszorút helyezett el a Hősök terén a kommunista diktatúra áldozatainak emléktáblájánál, ahol Michl József polgármester elmondta: – Az az időszak, amelyet a II. világháború után a keleti tömbnek és a magyarságnak át kellett élnie egy olyan korszak volt, amely kevés jó emléket hagyott maga után. Ahhoz, hogy hazánkban – amelyet a legvidámabb barakknak is emlegettek akkoriban – mégis emberhez méltó életet tudjunk élni, sokszor át kellett hágni az akkori szabályokat. A rendszer nem tűrte el, hogy kis közösségek tagjai, vagy hívő emberek a templomokon kívül is találkozzanak egymással, vagy hogy bizonyos funkciót betöltő emberek megvallják a hitüket és még hosszan sorolhatnánk. Összességében azt érezhette a magyarság, hogy elnyomás alatt él, amelyet nem önszántából vett magára, hanem kívülről ráerőszakolták. Az 50-es években a családok rettegésben, bizonytalanságban és egymással szembeni bizalmatlanságban éltek, ezért hálával tartozunk azoknak, akik ennek ellenére is szembe mertek szállni az ideológiával, vállalták közösségeik éltetését és a szabadság eszméjének továbbvitelét, s az Istenre bízzuk mindazok sorsát, akik bűnösek voltak abban a korban. A mi feladatunk megakadályozni azt, hogy egy ilyen átkozott rendszer még egyszer eluralkodjon rajtunk. A ma élőknek ezért kell rendszeresen emlékezni és feleleveníteni a történelmünk ezen sötét időszakát, megismertetve a gyermekeinkkel is a régi családi történeteket.
A koszorúzást követően immár hagyományosan a témához kapcsolódó filmvetítésnek adott helyet az Est Mozi, ahol idén Varga Ágota: Megbélyegzetten című dokumentumfilmjét láthatták az érdeklődők két vetítés alkalmával. A magyar történelmi dokumentumfilm Kovács László élettörténetét mutatja be, aki 14 éves kamaszként lázadt fel 1968-ban a rendszer ellen, s barátaival levelet ír a Szabad Európa Rádiónak. Bár ez igazából gyerekcsíny volt, a belügyi szervek példát statuáltak. László apja a párthűség mintaképe, a bírósági tárgyaláson mintha egy idegenre kérte volna a legsúlyosabb büntetést. Börtönből szabadulása után a kommunista gépezet a felnőtté válását és a felnőtt életét is megalázta, élete számos fordulópontján próbálták tönkre tenni.
A dokumentumfilm délutáni vetítését követően az alkotóval Rigó Balázs beszélgetett. Városunk alpolgármestere az esemény kapcsán úgy nyilatkozott: – Az emléknaphoz kötődően sokszor említjük a számokat, hiszen világszerte 100 millió áldozata van a kommunista diktatúráknak, Közép-Kelet Európában körülbelül egymillió ember volt érintett, de ezek a számok valószínűleg még nagyobbak lehetnek, hiszen rengeteg történetet nem ismerünk, melyek mögött egyéni tragédiák, megrázkódtatások sora húzódik. Ezekről a személyes emlékekről sokszor azért nem tudunk, mert az áldozatok számos esetben szégyellték mindazt, ami velük megtörtént, vagy úgy gondolták, egyedül kell ezzel megküzdeniük. Minél több ilyen eseményt, személyes történetet ismerünk meg széles körben, annál inkább segíthetjük azt, hogy a fiatalabb generációk is megértsék, milyen hatással volt a kommunista diktatúra a Magyarországon élőkre.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjához idén a Kuny Domokos Múzeum is kapcsolódik. Február 25-én 16:00 órakor a Német Nemzetiségi Múzeumban nyitják meg a „Mások hitét kell erősítenem” című közösségi kiállítást, a helyszínen az 1956-os tatai eseményeket is felidézik majd. A tárlatban a tatai, neszmélyi és budapesti események kapcsán gyűjtést végző diákok kiállítástervei elevenednek meg.
