Felavatták a Nepomucenus-malom új kerekét
Malomkerék avató ünnepséget rendeztek május 16-án a Tatai Német Nemzetiségi Múzeum udvarán.
A múzeumnak otthont adó malomépület nevét Nepomuki Szent Jánosról, a gyónási titok, a folyók, tavak, valamint a vízzel kapcsolatos mesterséget űzők védőszentjéről kapta, akinek fából faragott alakja a malom oromfali fülkéjében elhelyezve oltalmazza az épületet.
A kerékavató ünnepségen Stegmayer Máté elevenítette fel a malom múltját. A történeti muzeológus elmondta: – A Nepomucenus, Tata újabb malomépületei közé tartozik. Építésére 1749-ben kötött szerződést az Esterházy-uradalom Hertzog Mátyás tóvárosi pékmesterrel és Pönn János molnárral. A 18. század közepén Fellner Jakab építőmester vásárolta meg a malom tulajdonrészének felét (1758), majd néhány évvel később, 1761-ben annak egészét. Az épületen átépítéseket végzett, létrehozva a komplexum egyediségét adó, a malomtelken álló magtárat, valamint a mára elbontott melléképületeket, ahol egykor lisztkereskedés is működött. Az uradalom az 1790-es években váltotta meg a malmot a Fellner-örökösöktől, ekkortól bérlők működtették tovább. A 18-19. században sok évre háttérbe szorult eredeti neve: az Esterházy-uradalom számadásaiban, jegyzékeiben legtöbbször Fellner-féle, Baumeister- azaz Építőmesteri-malom néven hivatkoztak rá, utalva Fellnerre, a megbecsült építészre. Ahogyan az évtizedek elmúltával Fellner Jakab neve kikopott a köztudatból, úgy csaknem száz évvel halálát követően, az 1870-es évekre visszanyerte eredeti nevét. Őrlőszerszámait felépítésétől kezdve az 1930-as évekig három alulcsapott vízikerék hajtotta, majd ezek helyett egy nagyobb vízikereket építettek be. Az államosítás után megszüntették eredeti funkcióját, raktárnak, műhelynek, lakóépületnek használták, felújítását követően aztán itt nyert elhelyezést az országos Német Nemzetiségi Múzeum.
A Tamás Péter malomrestaurátor irányításával megújult vízikerék előtt Michl József polgármester úgy fogalmazott: – Amikor valamit felújítunk, megszépítünk, helyreállítunk, akkor mindig azok előtt is tisztelgünk, akik korábban ott éltek és dolgoztak. A városvezető utalt arra, hogy a Tatai Német Nemzetiségi Múzeum és környezete az elmúlt években folyamatosan fejlődött, szépült, újabb és újabb beruházások nyomán korszerűsödött.
A múzeum gyűjteményének helyet biztosító épület 2019-ben állományvédelmi megújításon esett át. Ezzel egy időben a Német Nemzetiségi Múzeum épületegyüttesének és környezetének teljes fejlesztése is elindult: 2019-ben egy nagyobb tereprendezés zajlott az egykori gazdasági udvarban, megújult a patakmeder, a területet körülvevő kerítés, és több falszakasz. A gazdasági udvart 2020-ban összekapcsolták a fő épületegyüttessel, melynek kapuzatát renoválták, új hidat építettek és megkezdődött a kor elvárásainak megfelelő raktár kialakítása a gabonamagtárból. Nepomuki Szent János szentté avatásának 300. évfordulóján zajlott le a múzeum felújításának első üteme, s emellett időközben elindult a raktárépület külső felújítása illetve a látványraktár belső terének kialakítása. Idén a múzeum földszinti termének padozatát is kicserélik, az udvaron pedig már zajlanak egy, a megújuló energia használatának történetét bemutató kültéri kiállítás előkészületei.
2019-ben a Kuny Domokos Múzeum az országban az elsők között kapta meg a „Közösségi Múzeum” címet, elsősorban a Német Nemzetiségi Múzeumban folyó közösségépítő munkáért. Tavaly nyáron pedig az ICOM Magyarország különdíját nyerte el a Tatai Német Nemzetiségi múzeum, a német nemzetiségi gyűjtemény szakszerű feldolgozásáért, bemutatásáért, és a gyűjteménynek az identitásépítésben, a közösségteremtésben és az oktatásban történő példaértékű hasznosításáért.
