Határon túli testvértelepüléseink képviselőivel emlékeztünk a Nemzeti Összetartozás Napján

Tata Város Önkormányzata idén is megemlékezéseket szervezett a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából június 4-én. Az emléknap programjaira városunkba érkeztek Tata határon túli magyar testvértelepüléseinek küldöttségei a felvidéki Szőgyénből, az erdélyi Szovátáról és a délvidéki Magyarkanizsáról.

Június 4. az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap, melyet az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényben nyilvánított a Nemzeti Összetartozás Napjává. A törvény szövegében többek között a következő olvasható: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4-én, a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.    Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért. Az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal. …  A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A törvény a békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján lépett hatályba 2010-ben, Tata Város Önkormányzata pedig 2012 óta emlékezik meg testvérvárosi körben a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

A tatai programok idén a Városházán kezdődtek, ahol, mint minden esztendőben, most is összeillesztették azt az alkotást, ami Tata és kárpát-medencei testvértelepüléseinek összetartozását jelképezi. Smídt Róbert szőgyéni fafaragó művére egy Babits Mihály idézet, a „Nem holt rög, hanem élő lélek” felirat került. Az öt részből álló alkotás középső eleme az anyaországot, azaz csonka Magyarországot szimbolizálja, az ezt körülölelő másik négy elem pedig Felvidék, Erdély, Délvidék és Kárpátalja jelképe. A Nemzeti Összetartozás Napjára hozzánk érkező szőgyéni, szovátai és magyarkanizsai delegációk mindig hazavisznek egy-egy elemet, majd a következő év júniusának negyedik napján visszahozzák az összetartozás jelképének darabjait, s közösen összeállítják Smídt Róbert alkotását.

Délben a Városháza előtt félárbócra eresztették az Országzászlót a Kossuth téren, ahol beszédet mondott Bicskei Ibolya, a Magyarkanizsai Községi Tanács tagja. A megemlékezés-sorozat délután az újhegyi városrészben, a Mindszenty téren folytatódott, a szőgyéni emlékkeresztnél Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere osztotta meg gondolatait, majd ezt követően a Nemzeti összetartozás terén található Nemzeti összetartozás emlékművénél Szász Mózes, szovátai tűzoltó parancsnok olvasta fel Fülöp László Zsolt, Szováta polgármesterének üzenetét. A téren álló emlékműnél Michl József polgármester mondott beszédet. A városvezető így fogalmazott: – Eleink, akik megélték 1920 szomorú történését, egy egész életen át hordozták annak tudatát, hogy a családjuk szétesett, odalett az életük értelme, mindaz, amiért küzdöttek, mert valakik úgy döntöttek, hogy szétszabdalják az országot. Nincs olyan magyar család határon innen és túl, amely ne szenvedte volna meg 1920 katasztrófáját, de elődeink mégis mindent megtettek annak tudatában, hogy élni kell, létrehozva az új életüket, megteremtve a csodát a hétköznapokban. Ezért hálás köszönet mindenkinek, aki az életével, munkájával, erőfeszítéseivel mindent megtett azért, hogy itt a csonka hazában, egyre inkább bevonva a határon túli településeket is úgy megerősödhessünk, hogy sikerüljön -Trianon ide vagy oda – újra egységesíteni a nemzetünket, és felépíteni azt a Magyarországot, melyért őseink ezer éven át annyi mindent megtettek. Isten segítsen minket abban, hogy elhiggyük, a csoda mi vagyunk, és mi képesek vagyunk arra, hogy a nemzetünkből ismét egy olyan erős közösséget teremtsünk, melynek jövője a gyermekeinkben nem csupán remény lesz, hanem valósággá is válhat.

A megemlékezéseken közreműködött Michl-Perczell Anita, Gútay Jánosné, a Tatai Versbarátok Körének vezetője, a Magyar Honvédség 1. Páncélosdandár Zenekarának tagjai, az Általér Református Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium diákjai, Berényi Kornélia, a Tatai Versbarátok Köre tiszteletbeli, szőgyéni tagja, Solecki Szilárd, a Menner Bernát Zeneiskola tanára, Keresztesi József, a Tatai Versbarátok Körének tagja, Varga Lilla, Mike Ariel, a Menner Bernát Zeneiskola Fúvószenekara Belső Máté vezényletével, és Holczer Zsófi.