Január 19. a magyarországi németek elűzetésének emléknapja

A tatai múzeum szervezésében rendeztek megemlékezést a magyarországi németek elűzetésének emléknapja alkalmából január 19-én délután a Német Nemzetiségi Múzeumban.

Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította emléknappá január 19-ét, 1946-ban ugyanis ezen a napon indult el az első, német nemzetiségűeket szállító szerelvény Budaörsről, Németországba.

A tatai eseményen köszöntőjében Michl József polgármester kiemelte: – Még elképzelnünk is nehéz, hogy milyen érzés, micsoda fájdalom és keserűség volt megélni a 79 évvel ezelőtt történteket, az elűzetést, az otthonok feladását. El sem tudjuk képzelni milyen nehéz lehetett átélni ezeket az eseményeket, amelyek örök tanulságként szolgálhatnak nekünk, és figyelmeztetnek arra, hogy itt, a szülőföldünkön, őseink földjén van dolgunk, itt van a helyünk.

A második világháború lezárása után, a kollektív bűnösség elve alapján 1946. január 19. és 1948. június 30. között Magyarország területéről több, mint 200 ezer német nemzetiségű lakost telepítettek ki Németországba. A kitelepítés először a Budapest környéki falvak lakóit érintette, majd ezt követte a Dunántúl, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl térsége. A kiszállítások ugyan időközben többször is leálltak, de végül csak 1948-ban értek véget.

A történelmi eseményeket a Német Nemzetiségi Múzeumban Waldmann-né Baudentisztl Éva elevenítette fel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Németek Önkormányzata elnöke a helyszínen elmondta: – Azzal, hogy az Országgyűlés 2012-ben emléknappá nyilvánította január 19-ét, Magyarország lett az első olyan európai állam, amely elismerte a német kisebbség üldöztetésének igazságtalanságát. Egyre kevesebb a túlélő, akik valóban átélték, elmondták, tanúsították az akkori eseményeket, amelyekről évekig csak hallgatni lehetett, és utána is csak félve, halkan meséltek róla, de ezek máig ott élnek az utódokban. A magyarországi németek ma példaértékű oktatási rendszerrel, kulturális vívmányokkal rendelkeznek. Érdekképviseleti szervekkel, kulturális csoportokkal, intézményekkel. Csak itt, a vármegyében négy iskolát és egy óvodát tartanak fent a helyi nemzetiségi önkormányzatok, de további intézmények átvétele is folyamatban van. Ezen kívül tucatnyi német nemzetiségű óvoda és iskola támogatja a nemzetiségi nyelv és nemzetiségi hagyományok továbbvitelét. Mindezt egy biztos törvényi háttér és politikai akarat teszi lehetővé. Köszönettel tartozunk az őseinknek azért, hogy most itt lehetünk minden nehézség ellenére, és emlékezhetünk rájuk. Külön szeretném megköszönni igazgató úrnak és a Tatai Német Nemzetiségi Múzeumnak, hogy ebben az értékőrző munkában ilyen nagy szerepet vállalnak, és a helyi közösségekkel együtt próbálják feltárni a múlt ezernyi mozzanatát – fogalmazott Waldmann-né Baudentisztl Éva.

A múzeum 2013 óta szervez programokat az emléknap alkalmából, az idei eseményen a KaDarka Társulat mutatta be „Sorsok párhuzamban” című előadását, közreműködött a Baji, Tatai, Agostyáni Egyesített Német Nemzetiségi Énekkar.