Kárpát-medencei testvértelepüléseink képviselőivel együtt emlékeztünk a Nemzeti Összetartozás Napján

Tata Város Önkormányzata és a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. szervezésében rendeztek megemlékezést június 4-én vasárnap, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A programsorozaton idén is részt vettek a határon túli magyar testvértelepüléseink, a felvidéki Szőgyén, az erdélyi Szováta és a délvidéki Magyarkanizsa küldöttségei. A delegációkat Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere, Kiss Ferenc, Szováta alpolgármestere és Kónya Róbert, magyarkanizsai polgármesteri tanácsnok vezette. A megemlékezés alkalmából szintén városunkba érkeztek Tata díszpolgárai, Berényi Kornélia és Smídt Róbert Szőgyénből, valamint Nyilas Leonov Anita Magyarkanizsáról.

A Nemzeti Összetartozás Napja az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződés évfordulójára emlékező nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. A tatai megemlékezés első állomása a Kossuth téren volt, ahol félárbocra engedték az Országzászlót. Az Országzászló állítás mozgalmát Urmánczy Nándor, erdélyi politikus, országgyűlési képviselő hirdette meg, 1925-ben. A két világháború közötti Magyarországon alig másfél évtized alatt mintegy ezer helyen avattak országzászlót, mely a trianoni döntés elleni tiltakozás és a nemzeti gyász jelképévé vált. A második világháborút követően azonban megpecsételődött az Országzászlók sorsa, legtöbbjüket 1949-ig lerombolták. 1990 után több száz országzászlót állítottak vissza itt, az anyaországban, és Erdélyben is.  A tatai Országzászló emlékmű 2016 óta áll városunk főterén. Rajta, az angyalok tartotta címerrel ékes, piros-fehér-zöld magyar zászló lobog.

A megemlékezés programja délután a Mindszenty téren folytatódott, ahol a szőgyéni emlékkeresztnél helyezték el a tisztelet és emlékezés virágait, majd a Nemzeti összetartozás terén koszorúzták meg a Nemzeti összetartozás emlékművét. Az események három helyszínén a három Kárpát-medencei testvértelepülésünk képviselői osztották meg gondolataikat, emellett a Nemzeti összetartozás terén Michl József mondott ünnepi beszédet. Tata polgármestere beszédét Wass Albert gondolataival kezdte. ,, Amennyi az éjszaka, annyi a nappal. Amennyi az öröm, annyi a bánat. Minden nappalhoz szükséges egy éjszaka, és minden éjszakához szükséges egy nappal. Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent (…) -, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a Nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe…érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted?. És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa…” A városvezető a helyszínen úgy fogalmazott: – Hálás köszönet testvértelepüléseinknek, hogy itt vagytok velünk, hogy erősítetek bennünket, és, hogy segítettetek a lombunkat nagyobbra növelni. Ezzel a nagyobbra növelt lombbal van csak esélyünk valóban másoknak árnyékot, a madaraknak fészket, a gyerekeinknek gyümölcsöt, a segítségre szorulóknak energiát, a betegeknek támaszt nyújtani. Ahhoz, hogy a lombunk még inkább kiteljesedhessen, mélyre kell a gyökereinket engedni, s az ilyen alkalmak, mint a mai, erre szolgálnak. Michl József kiemelte: – Az a példa, amelyet a kárpát-medencei testvértelepüléseinken megtapasztalunk amikor ott járhatunk, az a példa kell, hogy bennünket is erősítsen, és minden reggel az imádságunk mellett illene azért is fohászkodnunk, hogy jó magyar emberek lehessünk. Mindenki a saját lelkiismeretét hordozza, és mindenki a saját lelkiismeretéért felelős, az igazságtétel nem a mi dolgunk. Nekünk egy feladatunk van, gondoskodni a magunk tiszta emberi életéről, gondolkodásáról, magyar érzéseiről, és ezt továbbadni gyermekeinknek, unokáinknak, hogy egymást bátorítva, erősítve a fáinkat egyre nagyobbra növelhessük.

Június 4-én a megemlékezések sora a Kőfaragó-házban zárult. Éppen 10 éve, 2013. június 4-én mutatták be Tatán azt az alkotást, amely Tata és kárpát-medencei testvértelepüléseinek összetartozását jelképezi. Egy Babits Mihály idézet, a „Nem holt rög, hanem élő lélek” felirat került a műre, melyet Smídt Róbert szőgyéni fafaragó készített. Az alkotás öt részből áll: a művész szándékai szerint a középső elem jelképezi az anyaországot, azaz csonka Magyarországot, az ezt körülölelő másik négy elem pedig Felvidék, Erdély, Délvidék és Kárpátalja jelképe. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett városi rendezvényekre Tatára érkező szőgyéni, szovátai és magyarkanizsai delegációk évről-évre hazavisznek egy-egy elemet az alkotásból, majd a következő év június 4-én az összetartozás jelképének felvidéki, erdélyi és délvidéki darabjait haza, visszahozzák, hogy ha egy kis időre is, de ismét összeállhasson Smídt Róbert alkotása. Így történt ez idén is, amikor a Kőfaragó-ház udvarán Méri Szabolcs, Kiss Ferenc, Kónya Róbert és Michl József összekötötték a jelkép elemeit egy nemzeti színű szalaggal.

A tatai rendezvényen közreműködött Tábori Kristóf, a Pötörke Népművészeti Egyesület, a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola, a Magyar Honvédség Klapka György 1. Páncélosdandár, Berényi Kornélia, Solecki Szilárd, Kautzky Armand, a Gyöngyszemek Énekegyüttes, a Csevergő Énekegyüttes, a Menner Bernát Zeneiskola Fúvószenekara Belső Máté vezényletével, Paulovicsné Guoth Zsófia, Paulovics Milán, valamint Michl-Perczell Anita.