Konferenciával emlékeztek a piarista rend tatai éveire
„A Piarista Rend 185 tatai éve” címmel rendeztek konferenciát szeptember 12-én a Piarista Rendház épületében, a piaristák tatai megtelepedésének 260. évfordulója alkalmából, valamint emlékezve a szerzetesek elhurcolásának 75 éve történt eseményeire.
A Tatai Helytörténeti Egyesület és a Magyar Piarista Diákszövetség Tatai Tagozata által szervezett esemény a XXII. Tata és Térsége Civil Napok nyitórendezvénye volt, amelyet a rendház kápolnájában a hagyományos Patrocinium követett, melynek keretében ünnepi Szentmisét celebrált Ruppert József SchP atya.
A tatai konferencia levezető elnöke, Stegmayer Máté, a Kuny Domokos Múzeum történésze és a Tatai Helytörténeti Egyesület vezetőségének tagja elmondta: – Az alapötletet az adta, hogy idén van a 260. évfordulója a piarista rend itteni megtelepedésének, miután a grófi család ide hívta őket, így először is erre emlékezve szerettünk volna egy konferenciát létrehozni. Ez az elképzelés aztán kiegészült azzal, hogy 1950-ben államosították a rendházakat, feloszlatták a szerzetesrendeket, és gyökerestől kitépték városunk identitásából, közösségéből a piaristákat. A konferencia tematikája így végül a kezdő és végpontokra koncentrált, 1765-re és 1950-re.
A piarista rend alapítója Kalazanci Szent József spanyol származású pap volt, aki 1597-től Rómában működtetett „kegyes”, azaz ingyenes és vallásos iskolákat, elsősorban szegény családok gyermekeinek. Az első piarista iskolákban főként alapfokú, anyanyelvű képzést nyújtottak, olvasást, írást, számtant és hittant tanítottak, de emellett a kalligráfia, a zene és a magasabb matematikai ismeretek oktatására is hangsúlyt fektettek. A XVIII. században magyarországi tevékenységükben egyre inkább a középfokú oktatás került a középpontba. A tatai piaristák rendháza 1767 és 1770 között épült, Fellner Jakab tervei szerint. Az új tanintézet megalapítását Gróf Esterházy Miklós határozta el, s vezetésére a kegyes-rendiek felkérését tervezte, ám 1764-ben elhunyt, ezért tervét gróf Esterházy Ferenc valósította meg, aki 1765-ben Tatára hívta a piaristákat.
1945. után a kommunista diktatúra a Katolikus Egyházat, a szerzetesrendeket, felekezeteket, adminisztratív eszközökkel, sajtóhadjáratokkal, kirakat- és koncepciós perek egész sorával, börtönbüntetéssel, kivégzéssel, az egyházi iskolák államosításával, a szerzetesek deportálásával, majd működési engedélyük megvonásával próbálta megtörni. A magyarországi szerzetesek elhurcolása, internálása, 1950. június 9-én kezdődött meg, majd egy őszi törvényerejű rendelet megfosztotta működési engedélyeiktől a szerzetesrendeket. 1950. szeptember 7-től hazánkban csak négy rend működhetett, rendenként 2-2 gimnáziummal és a tanításhoz szükséges számú férfi és női szerzetessel. A négy rend a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek voltak. A tatai piarista gimnázium tanári karát 1950-ben rajtaütésszerűen hurcolták el, mindenki csak egy kisméretű, személyes csomagot vihetett magával, amikor elhagyta a több évszázados épületet.
2017. szeptemberében a Piarista Rendház, Tata egyik legnagyobb szellemi örökséget hordozó épülete újra megnyitotta kapuit, hogy ismét a tudást szolgálja, helyet adva a Tatai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központnak. A rendház folyosóján akkor nyílt meg „A piaristák tatai története” című, 20 tablóképből álló állandó kiállítás, amely elsősorban a rend nevelési és oktatási tevékenységét mutatja be, többek között a Tata-Tóvárosi Múzeum elindítását, az Eötvös Gimnázium építését, a rendház bővítését, oktatókat és nevelőket, valamint visszaemlékezéseken keresztül a rend elűzetését.
A tatai konferencia programjában Szekér Barnabás (Piarista Rend Központi Levéltára): A piaristák Tatán a 18. században és utána, Dr. Koltai András (Piarista Rend Központi Levéltára): A magyar piaristák sorsa az 1950-es években, Dr. Rabár Ferenc (Kuny Domokos Múzeum): A piarista szerzetesrend megszüntetése Tatán (1945–1950), valamint Izing László (Magyar Piarista Diákszövetség Tatai Tagozata): A Magyar Piarista Diákszövetség tatai tagozata – intézményes, de szívből jövő emlékezés a tatai kegyesrendiekre címmel tartott előadást.
