Magyary Zoltánra emlékeztünk
A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság együttműködő partnereivel idén is megszervezte a Magyary Konferenciát, melynek június 13-án a Piarista Rendház épülete adott otthont. A szakmai esemény kiemelt vendége ebben az esztendőben Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára volt.
1995-ben alakult meg a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, mely a 30 éves jubileum alkalmából 2025-re számos eseményt tervezett. A programok között természetesen szerepel az éves szakmai találkozó is, melyet idén a népfőiskola a 20 éves Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesülettel, Tata Város Önkormányzatával és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara Magyary Zoltán Szakkollégiumával együttműködve szervezett meg.
A népfőiskola elnöksége az elmúlt évek során hagyományt teremtett a névadó születésnapjára emlékező konferencia megrendezésével, a vármegyei szintű szakmai fórum alkalmat ad arra, hogy felidézzék Magyary Zoltán munkásságának máig ható szakmai jelentőségét, emellett az előadások évről-évre érintenek számos aktuális, a közigazgatáshoz kapcsolódó témát is.
A Magyary Zoltán születésének 137. évfordulója alkalmából szervezett konferencia előtt, június 12-én megkoszorúzták a tatai emlékhelyeket: Magyary szülőházát a Bercsényi utcán, a Tatai Járási Hivatal épületét, valamint a Környei úti temetőben, Magyary Zoltán és felesége, Techert Margit sírját. Másnap, a konferencia előtt, az Öreg-tó partján álló Magyary szobornál rendeztek koszorúzást. A helyszínen Dr. Rigó Balázs mondott beszédet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar Történelem és Társadalom Tanszék adjunktusa úgy fogalmazott: – Magyary Zoltán a szülőföldjét, Tatát szerető ember volt, aki – bár komoly életpályát futott be, tanulmányutakat tett Svájcban, Olaszországban, Németországban, a Szovjetunióban és az USA-ban – soha nem szakadt el Tatától, sőt élete utolsó évtizedében jelentős hatást gyakorolt a város sorsának alakulására. Tette mindezt úgy, hogy törekvései közben gyakran ütközött ellenállásba, vagy közönybe, és személyes kapcsolatain túl akár saját anyagi áldozatára is szükség volt szűkebb pátriájának támogatásához. Dr. Rigó Balázs kiemelte: – Magyary Zoltán a felelősséget érző egyének együttműködésében, a helyi közösségek önigazgatásában és önrendelkezésében, alkotó és cselekvő erejében hitt. Ezért írhatta 1935-ben Mit kell tennünk Tata- Tóvárosért? című írásában a következő sorokat: „Javaslataim közt vannak olyanok, amelyek megvalósításához a felettes hatóságok: megye és állam támogatása és olyanok, amelyekhez az Esterházyak bölcs belátása szükséges. De azt ne feledjük el, hogy minden város fejlődése és felvirágzása saját polgárainak munkásságán, okosságán és egyetértésén fordul meg. Ne az államtól, ne az uradalomtól várjuk, hogy az csináljon előbb valamit. Bízzunk a saját erőnkben. Csináljuk meg azt, ami magunktól kitelik, hiszen magunknak csináljuk! Akkor a többi is biztosan meg fog adatni hozzá!”
A Piarista Rendházban folytatódó eseményen az előadások előtt külön köszöntötték Schunder Tibort, Baj község polgármesterét, akinek településvezetői pályafutása 40 évvel ezelőtt, 1985-ben kezdődött. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke, Borsó Tibor javaslatára Komárom – Esztergom Vármegye Közgyűlésének elnöke elismerő oklevélben részesítette Schunder Tibor polgármestert, a közszolgálatban eltöltött 40 éves jubileuma, Baj és Komárom – Esztergom Vármegye érdekében végzett odaadó, lelkiismeretes, településfejlesztő, közösségépítő, áldozatos munkája elismeréseként.
A konferencia szakmai programja dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásával kezdődött. Navracsics Tibor Tatán elmondta, Magyary Zoltán korszerű. Egyrészt korszerű volt a saját idejében, amikor kiemelkedő korszakát élte meg a magyar közigazgatásnak, melyet az akkori Európa élvonalába emelt. Ő volt az, aki hivatástudatot adott a közigazgatásnak, radikálisan kiterjesztve annak fogalmát minden, a közösséget szolgáló tevékenységre. Másrészt korszerű ma is, amikor értékeit át kell mentenünk a 21. századba, hiszen a tudós halála nem jelentette és ma sem jelenti életművének lezárását. A miniszter a közigazgatás jövőbeli feladatai között kiemelte a holisztikus szemléletet, az adat és tényalapú, digitalizált közigazgatást és a térségi gondolkodás kialakítását, mely a közigazgatás határait rugalmasan kezeli, és a mindennapi élethez igazítja.
A konferencia délelőttjén elhangzó előadások érintették többek között a Versenyképes Járások Programot, a hazai közigazgatás újjászervezését és fejlesztését. A program Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnökének záró gondolataival fejeződött be.
