Települési Hild János-díj (2022)

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 1968 óta Hild János-díjjal ismeri el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő települések, személyek munkáját. A Települési Hild János-díjat a település céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai településfejlesztés terén kimagasló eredményeket elért önkormányzatoknak adományozza. 1996 óta a páros években önkormányzatok, a páratlanokban pedig urbanisták számára ítéli oda a díjat. A névadó, Hild János építőmester, az egyik első ismert magyar várostervező. 1805-ben elkészítette Pest város szabályozási tervét, amely az első ismert magyar városrendezési tervnek tekinthető.

Eddig 66 település részesült ebben az elismerésben. Az elmúlt években elnyerte többek között Budapest XII. kerülete, Kecskemét, Tihany, Nagykőrös vagy éppen Makó. A Települési Hild János-díj egy alkalommal legfeljebb három pályázónak adható. A legfeljebb három díj elosztása során külön kerülnek elbírálásra a 2000 fő alatti, a 2000-20.000 fő közötti, és a 20.000 fő feletti lakos számú települések pályázatai. A legfeljebb három díjnak az egyes kategóriák közötti megoszlásáról a beérkezett pályázatok színvonalának figyelembevételével a MUT Elnöksége dönt. A díjat a MUT Elnöksége ítéli oda, az Elnökség tagjainak, a MUT szakmai tagozati és területi csoportvezetőinek, a területi főépítészeknek és a regionális fejlesztési ügynökségeknek a véleményét is kikérve.

Tata városa 2022-ben nyerte el a Települési Hild János-díjat annak köszönhetően, hogy „a 2008-ban elfogadott hosszú távú és komplex Magyary-tervében megfogalmazott városfejlesztési politikával sikeres, számos rangos díjjal elismert erőfeszítést tett az épített környezet minősége, az élhetőség, a lakhatóság, a társadalmi integráció, a fenntarthatóság és természeti környezet értékeinek fejlesztése terén, melyből kiemelkedik a magyarországi városok közül másodikként 2013-ban kapott, az Európa Tanács által adományozott Európa-díj. Tata az elmúlt 20 évben integrált megközelítéssel megújította városközpontját, szolgáltatási infrastruktúráját, fejlesztette természeti környezetét, parkjait, kerékpáros közlekedési hálózatát, s ebben hangsúlyt kapott a társadalmi szolgáltatási hálózat illetve a közösségi terek fejlesztése.”